Aba

nemzetség, a legrégibb magyar nemzetségek egyike. A tudákos hagyomány Attilától, majd Ed és Edömér kun vezérektől származtatja s heros eponymosának Aba Sámuel királyt (1041-44) tartja. Törzsjószágai Abauj, Borsod és Heves vármegyékben terjedtek el. E nemzetségből vált ki a gagyi Báthoryak, iktári Bethlenek, Lipóczyak, Nekcseyek, Keczerek, Chyrkék Kompolthyak, Csobankafyak Berthótyak, Rhédeyek, Csenték, Vendéghyek, Hedryek, Somosyak, Sirokayak és Omodék stb. családja. (V. ö. Wagner, Ableitung des Geschl Aba. Ungar. Magazin, 1788. - Tud. Gyűjt. 1835. II. 71. - Gyöngyös, 1879, 52. - Kandra, Aba Sámuel. - Wertner, A nemzetségek.) - Az Aba név Sámuel király (l. o.) nevén kívül az Anonymusnál elsorolt honfoglaló hősök egyikének nevében is sejthető szó, melynek a Névtelennél előforduló Oba alakjához a «jámbor, kegyes» értelem van mellékelve. Ipolyi még a szintén hősmondai Thonuzoba (l. o.) név utórészében, sőt az Opos (l. a Bátor Opos cikket) névben is ugyanezt a szót nyomozza Magy. Myth.-ja 152., 167. és 521. lapjain.

Forrás: Pallas Nagylexikon