Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Abauj-Torna... ----

Magyar Magyar Német Német
Abauj-Torna... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Abauj-Tornamegye

Magyarország régi tiszáninneni kerületében Szepes-, Sáros-, Zemplén-, Borsod- és Gömörmegye közt elterülő megye, melynek kiterjedése 3269,16 km2. A megye két nagyobb völgymedencéből áll, melyek egyike, a Hernádé É-ról DNy felé, másika, a Bódváé K-ről Ny-ra húzódik. Az e medencék által határolt és elválasztott hegységek egyike, a Hernád folyó balpartján emelkedő hosszúra nyúló hegylánc, az eperjestokaji határláncolat egy tagja, melyet a Kassátol K-re levő, mélyre aláereszkedő Dargóhágó (475 m.) különít el a voltaképeni eperjesi vagy sóvári hegységtől, míg az attól délre emelkedő, a Téres (841 m), Nagy-Milic (896 m) és Kecskehegyben (749 m) kulmináló, terjedelmes, de négy országúttól és egy vasúttól átvágott hegység a Hegyaljának egyenes folytatásául tekinthető. A széles és termékeny Hernádvölgytől a Bódva lapályáig a Cserehát dombvidéke (321 m) terül szét, mely jó bort terem. A Bodva lapályától É-ra Szepesmegye határáig az ásványkincseiről ismert kassa-szomolnoki hegycsoport (az Érchegység része) emelkedik, mely a már Szepesmegye területén emelkedő Kojsói havasban (1248 m), továbbá az odább Ny-ra emelkedő Kloptanyában (1153 m) éri el legmagasabb pontját, mig a Bódva és Torna völgye között 613 m-ig emelkedő tornai fensík karsztszerű jellegéről s barlangjairól híresedett el. A megye főfolyója a már említett Hernád, mely Kassánál hagyja el keskeny völgyét s balfelől a Tarcával és Ósvával, jobbfelől a Csermellyel, Miszlókával és Szakállyal egyesülve, Enyickétől kezdve 5-8 km széles lapályon folydogál tovább, több ágra oszolva és számos mellékpatakot véve föl. A Bódva, mely a megye É-i határán a Kassa-Szomolnoki hegységből ered, a tornai síkságon a Kanyapta-csatorna által részben lecsapolt mocsarakon ömlik át, s a Hernadba ömlő Szakály-patakból kiágazó folyócskát is magába veszi föl. Az eperjes-tokaji hegység vizei a hegység konfigurációjánál fogva nagyobbrészt már a Bodrogba ömlenek.

A megye éghajlata mérsékelt, a déli részekben melegebb, az északi hegyes vidéken jóval hidegebb; az évi hőmérséklet Kassán +8,8° C., a július és augusztus hőfoka +19,6, a januáré -3,8° C., az észlelt hőmérsékleti szélsőségek +29,8 és -17,7°, ingadozás 47,5°. A csapadék évi mennyisége 602 mm. A megye földjét tekintve a gazdagabb megyék közé tartozik; legtermékenyebb a Hernád völgye s az ezzel összefüggő Bódva és Ida völgye; a Szárazföld és Cserehát már jóval hátrább áll, de szegénynek nem mondható, fát pedig legtöbbet e két terület szolgáltat míg a Hernád völgyét szegélyező hegyek inkább szőlőben és gyümölcsben gazdagok. Legszegényebb a tornai mészkőfensík (l. o.), ahol a pálinka és vele az erkölcstelenség is, bár ott magyarok laknak, igen elterjedt.

Főbb termékei a búza, rozs árpa, őszi repce, zab és kukorica ezenkivül kevés köles, sok kendermag, len, burgonya, lucerna, lóhere és bükköny. Cukorrépát a kassai és szikszói j.-ban termelnek; ezenkivül káposztát (az Ósva völgyében), hajdinát, dohányt (szentandrási). Igen jelentékeny a bortermelés is, mely tekintetben Aszaló válik ki, ahol jó aszu- és szomorodni bort termesztenek; az utóbbit Árka, Bodókő-Ujfalu, Bodókő-Váralja és Erdő-Horváti is termeli. Nevezetesebb bortermő helyek és vásárok még Hejce, Abauj-Szántó, Ab.-Szikszó, Forró, Torna, Devecser s Fancsal

A lakosság száma 1880 óta kissé fogyott; (1891) 179884 lakosa közül 119526 magyar, 10010 német, 48240 tót s 249 ruthén; vallásra nézve 103018 r. kat. 17538 görög kat., 6630 ágostai, 40051 helvét és 12550 zsidó. Foglalkozásuk szerint túlnyomóan földművesek és állattenyésztők; a kereskedelem főtárgyai a gabonaneműek, bor- és bányatermékek. Az ipar főszéke Kassa; ezenkivül a már említett ezüstkohókon és vasgyárakon kivül van jeles késgyára (Stoósz), kapagyárak (Alsó-Mecenzéf), gépgyár és vasöntő (Kassa és a Csermely völgyében), téglavetők, porcellángyár (Hollóháza, Telkibánya), gőzfűrészmű (NagySzalánc), bútor- és parkettgyár (Kassa), kékárugyár (Kassa), kötszövőgyár (Kassa), papírgyár (Kassa mellett a Csermely-völgyben), műmalmok (Kassa, Csány), sörfőzők, magy. kir. dohánygyár (Kassa), búzakeményitő- és sikergyár, vmint légszeszgyár (Kassa); Kassán a szalámi- és sódargyártás is virágzik. A közlekedés főere a m. kir. államvasutak miskolc-kassai vonala, mely az egész megyét a Hernád mentén szeli, továbbá a Kassáról induló kassa-oderbergi, tornai és legenye-mihályi vonal. Országutja számos (380 km.) és jó. Az anyagi élet emelésére 3 bank és 7 takarékpénztár szolgál.

A népoktatás ügye meglehetős jó lábon áll; a (1890) 32469 tanköteles gyermek közül 4755 (14,6%) nem látogat iskolát; A lakók közül (1881) 46,443 (36°%) nem tud sem írni, sem olvasni.

A megyében összesen 264 község és 1 sz. kir. város (Kassa) van, mindössze 27594 házzal; a községek többnyire aprók, 2000-nél több lakosa csak ötnek van. A megye székhelye Kassa.

Története: Abauj és Torna még nemrégiben két külön megyét képezett. 1782-ben egyesítették először. A szabadságharc leveretése után az osztr. korm. egyesítette másodszor; de az alkotmányos élet beálltával a két megye ismét különszakadt. Az 1881. évi LXIII. t.-c. egyesítette azután harmadszor az alig 10 mértf. terül. Tornát Abaujjal. Az egyesítés előtt Tornamegyének két járása volt: a felső (a tornai) és az alsó (a szinai), az egyesítés óta az egész megye területe csak egy járást képez és pedig a tornai járást. Mind a két megyének viharos a múltja és az ország történelme sok nevezetes eseményt említ, melyeknek epizódjai itt játszódtak le. A csaknem lépten-nyomon előbukkanó várromok olyan sziklaváraknak a maradványai, melyek hajdanta csaknem megvívhatatlanok voltak és amelyek közelében bőségesen áztatta a földet ellenségnek és honfinak a vére egyaránt. Ilyen erősségek voltak: Rudnok, Szalánc, Füzér, Ujvár, Amadévár, Regéc, Bodókő, a nagyidai földvár stb. Abaujban; Torna, Szádvár (ma Derenk), Jászóvár stb. Tornában. E várak egyikétől az Alsó-Kéked mellett fekvő Abaujvártól (mely Árpádnak egyik vezére, majd meg Csák Máté után a Csáky grófok egyik erős fészke volt), melyet Aba nemzetsége 1038-ban épített kapta a megye is a nevét. Mikor András herceg Oroszországból visszatért, hogy a magyar trónt elfoglalja, a lázadók leghitványabb része őt Abaujváron fogadta 1046. és itt egyezett ő bele abba, hogy a pogány vallás visszaállíttassék. A tatárok 1141. és a következő években Abaujvármegye egyik részét és Kassa városát egészen feldúlták, lakóit kipusztították. A vesztett mohi csata után Béla király kevesedmagával a Sajó mentében, a Csereháton át Tornamegyébe, a szádelői barlangba menekült, mely alkalommal Forgách János és András mentették meg az életét. 1285-ben ismét a mongolok pusztították a két megyét, mely alkalommal Torna különösen sokat szenvedett.

Róbert Károlynak Csák Máté ellen folytatott harcaiban a király egyik vezére: kompolti Visontai László 1312-ben a Torna mellett vívott erős ütközetben esett el. A rozgonyi csata Abaujm. területén vívatván, a megye pusztulását idézte elő az 1312 és következő években. l. (Nagy) Lajos 1374 szeptemberben Kassán lengyel országgyűlést tart, melyen a trónöröklési jog a leányágra is kiterjesztetett. Erzsébet özvegy királynéhoz az új-szandeci országgyűlés küldöttsége 1383-ban Kassára jön. E királyné építtette a manapság is fennálló (újítás alá vett) gyönyörű gótízlésű Erzsébet-templomot Kassán, mely az aljától egészen a legtetejéig csupa faragott kövekből készült. Giskra cseh vezér (az 1440-es években) idejében Kassa az övé volt. Albert II. Ulászlóval 1491-ben Kassán köt békét, mig 1492-ben Szapolyai Kassa közelében veri meg Albertet és a békeszerződés megtartására kényszeríti. A Luther-féle vallást Kassán 1521-ben Kox John angol születésű iskolaigazgató kezdi terjeszteni és 1526. Perényi Pétér főispánnal együtt már sok család van e valláson. I. Ferdinánd és János több véres ütközetet vívtak egymással Abauj és Torna területén, mely területek későbben Izabella kezére kerültek. Bebek György, Izabella vezére, 1556-ban elpusztítja Kassát és Nagyidát. Schwendi Lázár összes harcaiban csaknem mindenkor Abaujba és Tornába tér vissza, ahol különben (1566-1588) több véres harca volt a magyarokkal, a tatárokkal és a törökökkel. 1588-ban a törökök Szikszót leégetik. Basta György 1594-ben Kassára vonja seregét és nagy kegyetlenségeket visz végbe.

Kassa város 1604 okt. 28-án a meghívott Bocskay István pártjára áll, aki itt tartja azután udvarát. Utána a város és a megy Bethlen Gábor birtokába jut. 1622 márciusban Bethlen Gábor Kassán országgyülést tart. 1631-ben Kassa I. Rákóczi György kezére kerül és ezután a Rákócziak birtoka marad a család lehanyatlásáig. Ez idő alatt bő része jut mindazokból a viszontagságokból, melyek a Rákócziakat érték. Abaujm. 1647-ben teszi meg állandó székhelyéül Kassát, ahol a város beleegyezésével székházat épít városterületen-kivüli joggal. A Thököli Imre mozgalmaiban Kassa város, valamint Abaujmegye sokat szenvedett. Sobieski János lengyel király 1683 nov. 26-án Szepsiben pihenőt tart, ahol Tokaj, Tálya, Tarcal és Bénye követei 1000 hordó tokaji bort ajánlanak fel neki, ha városukat a lengyel sereg átvonulásától megkiméli. Sobieski a kérést ingyen teljesíti. Caraffa Antalnak, ennek az emberi bőrbe bujt vadállatnak kegyetlenségei miatt Kassa és Abauj és Torna is sokat szenvedett. Az eperjesi vérbiróság rémítő gyilkosságokat vitt itt végbe. A művészeteknek Kassa városa, valamint Abauj-megye közönsége mindig nagy pártolója volt. Igy köztudomású, hogy a nemzeti szinház tagjai, mielőtt Pesten telepedtek le, Kassán játszottak huzamos ideig. 1830 febr. 9-én a megye pártolása alá vétetett az akkor Kassán működő, minden tekintetben jeles nemzeti szintársulat.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is