Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Abbasz... ----

Magyar Magyar Német Német
Abbasz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Abbasz

1. szül. Mekkában, Kr. u. 566 körül, Mohammed prófeta nagybátyja, kinek családja az iszlám előtt a Kába körül nevezetes tisztségeket látott el. Az iszlám első idejében A. Mohammed ellenségeihez szegődött; csak a Bedr mellett vívott győzelem után (624) követte öccsét. A. őse a róla abbasszidák-nak nevezett dinasztiának, mely az Omajjádok bukása után 750-ben magához ragadta a kalifai hatalmat, melyet Bagdadban 1258-ig folytatott, midőn a mongolok Hulagu khán alatt a keleti kalifátusnak véget vetettek. E katasztrófa után A. utódai az egyiptomi mameluk szultánok gyámsága alatt cím szerint fentartották a kalifai méltóság árnyékát, míg Egyiptom 1517. évben az oszmánoktól meghódíttatván, méltóságuk legutolsó maradványa is megsemmisült.

2. I. Nagy A., perzsa sah, a Szofik dinasztiájából, V. Mohammed Chodabendeh fia, született 1557., megh. 1628. Apja alatt Khorazan helytartója volt s testvérei meggyilkoltatása után 1586. lépett a trónra. Kétségkivül az új Persia legnagyóbb uralkodója volt. Szerencsés háborút folytatott a törökök ellen s nagy kegyetlenségek útján jutott Bagdad birtokába 1623. Az európai nagyhatalmakkal összeköttetésben állott s Spanyolország és Angolország is követet tartott Ispahanban. A szunnitákat üldözte, de a keresztényekkel szeliden bánt.

3. Unokája II. A. (1641-66) szeliden uralkodott és számos francia kereskedőt, kézművest és művészt fogadott országába.

4. A Szofik dinasztiájának utolsó ivadéka III. A., meghalt 1736. Utódja lett fővezére Nadir Thamasp Kuli khán.

5. A. pasa, Egyiptom alkirálya, Mehemed Ali unokája, született 1813., megh. 1854 jul. 13. Hidsaszban és Kairóban nevelkedett. Kora ifjuságától magas hivatalokat viselt s mint miniszterelnök és a kairói tanács elnöke a benszülöttek és az európai konzulok tiszteletét vívta ki. Részt vett az 1841. szíriai háborúban. Mehemed Ali utódjául jelölte ki, de Ibrahim pasa magához ragadta az uralmat (1848). Azonban ez utóbbi (Ibrahim pasa) még ugyanabban az esztendőben meghalt, mire a porta A. pasát ismerte el Egyiptom alkirályául. A. türelmetlen, henye s élvvágyó volt, gyűlölte az idegeneket és általában az európai civilizációt. A hadsereg létszámát leszállította és a fejadót eltörölte. Az 1854-iki orosz háború alkalmával 15000 emberét és a flottáját bocsátotta a szultán rendelkezésére. Utódja Szaid pasa, Mehemed Alinak ifjabb fia lett.

6., A., egyiptomi alkirály, Mehemed Tevfik alkirály fia, ki 1892 jan. 6. meghalt apját a trónon követte. A szultán jan. 9. nevezte ki a szokásos fermánnal. A. a bécsi Tereziánumban neveltetett, de miélőtt tanulmányait befejezhette volna, trónra kellett lépnie. Inkább hajlik Franciaországhoz, melynek elnöke máris kitüntette a becsületrend nagykeresztjével, mint Angliához, melynek követét (Baring-et) elfogadni vonakodott. Külügyminisztere, a dicsvágyó Huszein pasa, szintén a franciák érdekében működik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is