Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
ábécéskönyv... primer

Magyar Magyar Német Német
Ábécéskönyv... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ábécéskönyv

Alsószintű iskolai tankönyv típus, amely az iskolai tanulmányait kezdő tanuló számára az olvasás megtanulásának anyagát tartalmazza tudatosan megtervezett módszertani elrendezésben, az ábécé egyes betűinek ismertetésével, speciális gyakorlatokkal és fokozatos nehézségű folyamatos gyakorlószövegekkel. A mai ábécéskönyv a középkori olvasástanítási eljárásból alakult ki. Ekkor ez volt az olvasástanítás menete: 1. A gyermekek megtanulták névvel megnevezni a latin betűk ábécérendbe szedett sorozatát. 2. Megtanulták a külön csoportosított magán- és mássalhangzókat. 3. Táblázatokról gyakorolták a magán- és mássalhangzók összeillesztésének különféle változatait (abéab-gyakorlás). 4. Ismert és ismeretlen egyházi írott szövegeken gyakorolták a folyamatos olvasást. A XIV-XV. sz.-ban már külön lapokat v. kis füzetet adtak a tanulók kezébe, amelyen az ábécé betűsorozatának, a magán- és mássalhangzók csoportjának, valamint a hangzóösszevonások abéab-táblázatai voltak találhatók. E kezdetleges ~ neve: tabula v. Fibel, a fibula "csat, kapocs" szóból. Gyakorlásra a kéznél levő egyházi könyvek szövegei szolgáltak ekkor is. A XV. sz. második felében már nyomtatásban is előállították e tabulákat. A kezdő kisiskolás neve a XIV-XVII. sz.-ban tabulista. A XV. sz. végén jelentek meg Nyugat-Európában az első nemzeti nyelvű ábécéskönyveek: ezek - továbbvíve a hagyományos szerkezetet - már a sajátos nemzeti nyelvi hangzókat és hangzókapcsolatokat is feltüntették (nemcsak a latin nyelvbe tartozókat), és népnyelvű gyakorlószövegeket, valamint hagyományos módon imádságokat, vallásos szövegeket is tartalmaztak. Ilyen volt az első m., ma is ismert ábécéskönyv, az ún. kolozsvári ábécéskönyv, amely 1553-ban a kolozsvári Heltai-nyomdából került ki. Két e korból származó m. ábécéskönyvnek csak címét ismerjük: Székely István 1544-ben Krakkóban kiadott katekizmusának elejére kinyomtatták az ábécé betűsorát is, "hogy a gyermekek a szerint taníttatnának olvasni"; a másik m. ~ második kiadása 1551-ben jelent meg, szerzője Péter deák, az esztergomi érsek titkára. Legteljesebb formájában ránk maradt korai olvasókönyvünk Bornemisza Péter munkája 1577-ből. A XVII-XVIII. sz.-ban sok katolikus és ortodox ábécéskönyv jelent meg hazánkban m.-ul is, de az itt élő más népek nyelvén is. Az első állami ábécéskönyv a Ratio Educationis nyomán jelent meg Budán, Révai Miklós készítette, ABC könyvecske a Nemzeti Oskoláknak hasznokra c. 1778-ban, s 1852-ig több tucat kiadást látott belőle napvilágot. Emellett a XIX. sz.-ban számos népszerű ábécéskönyv volt használatban a népiskolákban, különböző szerzőktől. Ösztönzést adott az ábécéskönyvek korszerűsítésére a 1868-i népoktatási tv., valamint a XIX. sz. utolsó évtizedeiben a tanítóképző intézetekben meginduló olvasás- és írástanítási módszerkutatás. Ettől kezdve az ~ nem csupán az olvasástanítás, hanem az olvasás és írás együttes elsajátításának az eszköze. A XIX-XX. sz. fordulóján már nemcsak az áll. és felekezeti iskolák, valamint az egyes kisebbségek számára készültek különféle nyelvű ábécéskönyvek, de sokféle új olvasás- és írástanítási módszer is érvényesült az ábécéskönyvekben. A két vh. között megmaradt az ~ek e tartalmi és módszerbeli változatossága, új színt hozott a fejlettebb nyomdatechnika eredményeképpen a gazdagabb (sok ~ben már színes) illusztrációs anyag. 1948-ban megszüntették az ábécéskömyvek sokféleségét, és mindegyik általános iskola első osztályos tanulói csakis egyetlen, államilag jóváhagyott és elrendelt ábécéskömyvet használhattak. Az 1980-as évek második felétől kezdve nyílt előbb szűk, majd 1990-től egyre bővülő lehetőség "alternatív" ~ek használatára. Olvasókönyv . - Ir. Mészáros I.: Első magyar ábécéskönyveink. Ped. Szle, 1960. 11. 1004-1014.; A magyar olvasástanítás története. (Szerk. Adamikné Jászó A.) Bp. 1990.

Mészáros István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is