Ábel
1. Jenő, kiváló filologus és
irodalomtörténész. Született Pesten 1858 jul. 24. meghalt 1889 dec. 13. Szülői Ábel
Albin zongoratanító s Knight Claudine angol nő. Gimnáziumi tanulmányait a
budapesti evang. iskolában végezte. Az egyetemre 1875 elején iratkozott be, hol
főleg klassz. filologiai s indogermán összehasonlító nyelvészeti előadásokat
hallgatott. 1878-ban «De infinitivi Graeci forma» c. értekezése alapján
bölcsészettudorrá avatták. Még ugyanez évben reá bizták az Abd ul Hamid szultán
által a budapesti tudományegyetemnek visszaajándékozott Korvin-kódexeknek
kritikai átvizsgálását is, melyről az Akadémiának lelkiismeretesen beszámolt
(Korvin-kódexek című értekezésében, Budapest, 1879). 1878 őszétől 1879 őszéig
Olasz-, Francia-, Angol-, Németország, Belgium és Németalföld nevezetesebb
könyvtáraiban, különösen a görög epikai irókra és a magyarországi humanizmus
történetére vonatkozó kéziratokat vizsgálgatta át. E kutatásainak eredményeit
számos önálló munkában és értekezésben bel- és külföldi folyóiratok hasábjain
tette közzé. 1879-ben a budapesti V. ker. kir. kat. főgimnáziumhoz rendes
tanárrá nevezték ki, 1880-ban a tudományegyetemen a későbbkori görög eposz
magántanárává habilitálták. 1883. egyetemi ny. rk., 1887-ben az egyetemen a
klassz. filologia ny. r. tanárává lett. Még 1882-ben a m. tudom. Akadémia
levelező tagjai sorába választotta. 1888-ban részt vett a budapesti
tudományegyetemnek a bolognai univerzitás 800. évfordulójának alkalmára
Olaszországba menesztett küldöttségében, 1889 első felében Rómában a «Monumenta
Vaticana Hungariae» érdekében kutatott. Rómából hazatérve Felső-Magyarország
városi levéltáraiban dolgozott, midőn hirtelen erősen meghült és kutatásait
félbeszakítva Gleichenbergbe utazott, hogy ott krónikus tüdőgyuladása ellen
orvoslást keressen. Ekkor kevéssel rá a magyar tudományos Akadémiának a
konstantinápolyi császári könyvtár átkutatására megválasztott bizottsága útra
készült, s Ábel be nem várva kilátásba helyezett felgyógyulását, mint a
bizottságnak egyik tagja útnak indult. De a török fővárosban egészségi állapota
annyira rosszra fordult, hogy halálos-betegen hozták haza. Ábel Jenő az
új-Magyarországnak talán legmunkásabb tudósa volt. Ernyedetlen szorgalma és
gyorsan járó tolla mély tudománnyal és biztos itélőtehetséggel párosultak s
fényes nyelvismeretei révén idegen nyelvü folyóiratokban is közzétehette
kutatásainak eredményeit. A magyar irodalomtörténet különösen a Mátyás-korabeli
humanista törekvéseknek pragmatikai ismertetéseért hálálkodhatik emlékének, a
klassz.-filologia viszont a görög epikusok (és grammatikus munkák) kézirati
hagyományának tisztázásáért.
2. Á. Károly,
tanár, született Budán 1836., meghalt 1877. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után
a budapesti József -műegyetemen mérnökké képezte ki magát. 1860-ban a m. k.
építő-igazgatósághoz mérnöksegéddé nevezték ki. 1861-ben a mértan és gépészet
tanársegéde lett a József-műegyetemen. Ugyanaz év okt. havában a budai
gimnáziumhoz helyettes, 1863-ban pedig rendes tanárrá nevezték ki. Irt egy
mértant középiskolák felsőbb osztályai számára és számos birálatot,
ismertetést, tanügyi cikket és tudományos értekezést a mennyiségtan és
természettudományok köréből, melyek részint a tanáregylet közlönyében, részint
a természettudományi társulat folyóiratában, egy pedig mint programmértekezés
jelent meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|