Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ablaktálás... ----

Magyar Magyar Német Német
Ablaktálás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ablaktálás

1.(Összeforrasztás), a gyümölcsfáké. A gyümölcsfák nemesítésének egyik módja, amely valamennyi gyümölcsfánál alkalmazható ugyan, de rendesen csak akkor alkalmazzák, ha valamely gyümölcsfánál egyéb nemesítés nehezen fogamzik, p. a fekete szedernél (Morus nigra), továbbá a diófánál. Az A.-t nagyon jól lehet használni a különféle alakú gyümölcsfák kifoltozására is; ott, ahol valamely ág hiányzik, a fa egyéb fölösleges hajtásai közül egyet odahajlítunk s vele összeforrasztjuk. Az A.-t lehet már levelét elhullatott gallyal, azonkívül zöld gallyal is eszközölni. Lényegesen eltér a nemesítés e módja a többitől azáltal, hogy ennél a nemes gally összefüggésben marad az anyanövénnyel s ettől csupán hozzáhajlíttatik a benemesítendő anyatőhöz, s az elválasztás csak a teljes összeforradás után (néha 2 év múlva) eszközöltetik. Levelét elhullatott gallyal az ablaktálást kora tavasszal, mielőtt a növény nedvkeringésbe jönne, szokás végrehajtani a következő módon. Az alany benemesítendő helyén a kérget ab hosszában lehántjuk egy kis fával együtt ugyanilyen vágást teszünk a nemes gallyon is az utóbbin a vágással átellenes oldalon, lehetőleg a vágás közepének megfelelő helyen egy rügynek kell lenni.

Ha ez megtörtént, az alanyt és a nemes gallyat a vágás helyén egyesítjük, ügyelve arra, hogy az alany kérgének felszíne, a nemes gally kérgének felszínét takarja; egyesítés után háncssal jó erősen összekötjük az ablaktálás helyét (. Zöld gallyal az A.- t a következő módon készíthetjük el. Az alanyon két keresztmetszést ejtünk, s ezektől egy-egy hosszmetszést készítünk a fáig s azután a kérget kifejtjük. Az így elkészített zöld gallyról is lefejtjük a kérget, a cb vágással szembefekvő oldal közepén az alanyhoz hozzáhajtjuk a nemes fa egyik zöld gallyát s ott, ahol ez az alany kivágásához ér: egy rügynek (a) kell lennie. A zöld gally vágási helyét az alany kivágására illesztjük s a kötést az előbb leírt módon alkalmazzuk. Mert a nemes gallyat egész a teljes összeforradásig az anyanövény táplálja, az ablaktálás nagyon könnyen megfogamzik. Az A. ápolása abban áll, hogy a kötést időnként, nehogy bevágja a fát, meg kell lazítani; a nemes részt az A. alatt csak akkor választjuk el az anyanövénytől, ha már az összeforradás teljes.

2. A. egyik módja annak a védekezésnek, melyet Franciaországban alkalmaztak a filloxera pusztításai ellen. Az a roppant kár, melyet a filloxera Franciaország szőlőiben okozott, mely kárt 1869 óta tizenhárom milliárd franknál többre becsülnek, minden védekezési mód megkísérlésére rávitte a gazdákat. A szőlőhegyek és kertek felszántása s 4-5 éven az illető helyen a szőlőművelés abbanhagyása csak növelte a veszteséget. A tőkéknek szénkénegezése sok költségbe került. A filloxerának ellenálló amerikai szőlővesszők egyszerű meghonosítása nem járt a kivánt eredménnyel. Megkísérelték tehát az európai és amerikai szőlőfajok összeházasítását. Ennek egyik módja az A, Kétféle A.-t különböztetnek meg:

  • 1. venyige-A.-t.
  • 2. zöld A.-t.
  • 1. A venyige-A.-t használhatják még jó erőben lévő európai szőlőknek ojtványszőlőkké való átalakítására. Az eljárás a következő: az európai tőkesorok közé amerikai, a filloxerának ellentálló szőlőfajták gyökeres vesszőit ültetik el, s mikor e vesszők a. következő évben erőteljes venyigét adtak, tavasszal a felszín közelében ezekről, a venyigéknek az európai tőkék felé álló oldaláról, a kérget és a háncsot úgy 3-7 cm. hosszúságban lefejtik. Az európai tőkén kiválasztanak szép két erőteljes venyigét s ezek egyikét jobbra, másikát balra odahajlítják az amerikai venyigékhez. Az európai venyigékről azon a helyen, ahol érintkeznek az amerikaiak lehántott helyeivel, a kérget és a háncsot épp úgy lefejtik, s a két venyigét most a lehántott helyeken összeillesztik, összekötik és ojtóviasszal bekenik. Ha az összeforradás megtörtént, a köteléket feloldják s az összeforradás helyén az európai venyigét simára lemetszik. Ezzel az eljárással a régi tőkék sorközeiben új tőkéket nyernek, amelyek gyökérzetét amerikai szőllőfaj, föld fölött levő részeit pedig a régi európai képezi. A régi tőkék később a talajból teljesen eltávolíttatnak.

    2. Zöld A. Ez új ojtványszőllők telepítésénél van használatban. A rendes szőllősorokban elültetik az ellentálló amerikai fajták gyökeres vesszőit s ezek mellé ferdén az amerikai felé hajolva az ojtani óhajtott európai fajták gyökeres vesszőit. Ha a gyökeres vesszők kihajtottak, ezek hajtásait még zölden úgy júniusban egymáshoz hajlítják, az érintkezés helyén a kérget és a háncsot lefejtik, a lefejtés helyén a hajtásokat összeillesztik és pamuttal bekötik: ojtóviasszal ez esetben nem kell az A. helyét bekötni. A teljes összeforradásig az amerikai hajtást többször visszacsípik, hogy az európai növekedjék erőteljesen. Ősszel, ha az összeforradás teljes, az európai gyökeres vesszőket mindjárt az ojtás alatt simán levágják s gyökerestől a földből kihúzzá (6. ábra). Az A.-nak még egyéb változatai is vannak, például épp úgy amint a zöld A. leiratott, A.-t lehet végezni akkor, midőn a hajtások már kiértek (venyigévé lettek); lehet az A.-t végezni továbbá az európai és amerikai kétévesvessző tőgyökerein is. Az A.-nak nagy előnye, hogy az alany és a nemes rész összeforradása majdnem biztosan bekövetkezik, mig a szőlő egyéb nemesítés módjainál nagy percentje a nemesítésnek meg nem fogamzik.

    Forrás: Pallas Nagylexikon



    Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is