Ábrás szövet

Azokat a szöveteket, amelyek felületén szines ábrák vagy vázlatok látszanak, ábrás szöveteknek nevezik. Ez ábrák 3 módon állíthatók elő, u. m. szövés, szinnyomás v. csinozás utján. A szövött ábrák a legbecsesebbek. Ezek a szükséges szövőszék felszerelése szerint (l. Szövőszék-felszerelés) nyüstös v. jaquard ábrákra, a szövéshez használt fonalak színe szerint pedig egyszínü v. színes ábrákra osztatnak. A színes ábrák némely esetben külön elnevezést is nyernek. Igy színhatásunak mondják a színes nyüstös ábrát, ha az ábra nem a kötőpontok (l. Alapkötés) különleges elhelyezése, hanem a színes fonalak sajátos sorrendje által áll elő; mig oly esetben, amidőn a színes ábra nem a rendes lánc s vetélő fonal keresztezései által, hanem külön láncfonal v. külön vetélő-fonal alkalmazása folytán áll elő, a következő elnevezések szokásosak: himző láncfonalas (brokátos), ha az ábra külön láncfonalakkal állíttatott elő, himző vetélő fonalas (lancé), ha az ábrát külön vetélő fonállal képezik s ha ez a vetőfonál a szövet egész szélességén átvonul, mig szőve himzettnek (brosáltnak) akkor mondják, ha az ábrát külön vetélő fonallal olykép képezik, hogy e külön vetélő fonalat a szövetnek csupán ama darabjain szövik be, amelyeken az ábrát készíteni akarják. A színnyomatu ábrák a színes, nyüstös s jaquard ábrák utánzásának tekinthetők. Előállításuk sokkal jutányosabb (l. Színnyomat). Színhatásukra s tartósságukra a szövött ábrákhoz közel állanak. Csinozással csak egyszínü ábrák utánozhatók. Előállításuk a legjutányosabb, tartósságuk és hatásuk azonban csekélyebb az előbbieknél s ezért legcsekélyebb értéküek.

Forrás: Pallas Nagylexikon