Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Abszolut mé... ----

Magyar Magyar Német Német
Abszolut mé... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Abszolut mértékrendszer

a fizikában az a mértékrendszer,melynek egységei az úgynevezett önkényes egységekkel szemben a megfigyeléshelyétől és idejétől függetlenek. Ha p. erőegységül vesszük a kilogrammsúlyt,vagyis azt a nyomást, melyet 1 lit. tiszta és 4,1 C.° víz egy nyugvó ésvízszintes alapra gyakorol, úgy ez a nyomás, a nehézkedés változása miatt, aFöld felületének különböző pontjai szerint változik, tehát a kilogrammsúlyönkényes erőegység; ha azonban erőegységül vesszük azt. az erőt, mely atömegegységre az időegység tartamáig hatván, a tömegegységet a sebességegységével mozgatja, úgy ez már abszolut erőegység. Az abszolut egységek háromegymástól független alapegységre, u. m. a hosszegységre, tömegegységre és azidőegységre vannak visszavezetve, miért is leszármaztatott egységeknek isneveztetnek. Így a fentebbi példában az erőegység a tömeg-, idő- éssebesség-egységre van visszavezetve, de mivel a sebesség egysége az a sebesség,mellyel az időegységben az út (hossz) egysége iratik le, elvégre az erőegységis a mondott három alapegységből van leszármaztatva. Maguknak azalapegységeknek a megválasztása önkényes; általános megállapodás szerint ahossz és a tömeg egységét a méteres rendszerből vesszük, az időegységet pedig aFöld tengelykörüli forgásának ideje szolgáltatja. Valamely A.-t a választottalapegységek szerint nevezünk el; így azt a rendszert, melynek alapegységei acentiméter, a gramm és a másodperc (secundum),centiméter-gramm-másodperc-rendszernek, v. az alapegységek nevének kezdőbetűiután röviden C. G. S.-rendszernek, magukat a belőle leszármaztatott egységeketpedig általában C. G. S.-egységeknek nevezik. Ez útobbiakat egyenkint v. különnévvel (p. az erőegység neve din, a munkaegységé erg), v. az alapegységekközött való mennyiségtani kapcsolat szóbeli kifejezésével (p. a sebességegysége 1 centiméter per másodperc), vagy végre méreteikkel (l. Méret) jelölikmeg. Mivel a C. G. S.-egységek, ha ezeket mindenrendű fizikai mennyiségnekmérésére egyaránt használják, a mérendő mennyiségekhez képest néha vagy igennagyok, v. igen kicsinyek, a gyakorlatban 10-nek magas egész számú hatványaiszerinti többszöröseiket vagy hányadrészeiket használjuk, s ezeket gyakorlatiabszolút egységeknek nevezik. Ha az eredeti egység milliószorosa vagymilliomodrésze vétetik egységül, annak neve elé a mega, illetőleg mikro képzőtétetik (p. megadin), az elektromos eredeti egységeknek bizonyos ésszerűtöbbszöröseit v. hányadrészeit pedig kiváló fizikusok után nevezték el (p. azáram gyakorlati egységének neve ampere, az ellenállásé ohm), különben a méteresmértékrendszer jelzőit (centi, milli, kilo, stb.) is használják (p.milliampere). Az A. alapját Gauss vetette meg Intensitas vis magneticaeterrestris ad mensuram absolutam revocata (Götting. 1833) c. művében; azönkényes egységek használatában beállott nagy zavar később a BritishAssociation-t arra birta, hogy az egységek (C. G. S.-egységek) egész rendszerétállapítsa meg, mignem az elektrotechnikának a hetvenes évek óta való rohamosfejlődése az A. nemzetközi megállapítását tette kivánatossá, mi a párisi háromnemzetközi elektromos kongresszuson (1881, 82, 84) meg is történt. V. ö.Czógler, Fizikai Egységek, Budapest, 1891.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is