Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
abszorpció absorption
abszorpció occlusion
abszorpció ... absorption ...
abszorpciós... absorbing

Magyar Magyar Német Német
Abszorpció... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Abszorpció

a gázaknak és gőzöknekfolyadékoktól és szilárd testek által való elnyelése v. felszívása. Afolyadékok előidézte A.-t még egyszerűen oldás-nak, a szilárd testek felületénvégbemenőt adszorpció-nak, a belsejükben végbemenőt pedig még okkluzió-nak isnevezik. Henry szerint (1803) a folyadékoktól elnyelt gáz súlya arányos azzal anyomással, mely a gázra hat. Az a szám, mely megmutatja, hogy a folyadéktérfogategysége 760 mm. nyomásnál mekkora (0°-ra és 760 mm.-re redukált)gáztérfogatot nyel el, az illető folyadéknak az illető gázra vonatkozó A.együtthatója. Ennek értéke a mérséklettől függ és ezzel bonyolódott arányszerint csökken; Bunsen szerint a víz és ammoniakgáz együtthatója 1049,63 -29,496t + 0,6769 t2, hol t a mérséklet; e képlet szerint egytérfogat víz 760 mm. nyomásnál és 0°-nál 1049 térfogat ammoniakot, ugyanolynyomás alatt 20°-nál pedig már csak 730 térfogatot nyel el. Ezeknél fogva agázokat elnyelve tartalmazó folyadékok élénken pezsegnek, ha hevítjük vagy ha arájuk ható nyomást hirtelen csökkentjük; látjuk ezt a szénsavtartalmu pezsgőitaloknál (sör, szódavíz, pezsgőbor stb.). A könnyebben folyósítható gázakáltalában könnyebben nyeletnek el, továbbá a ritkább folyadékok elnyelőtehetsége nagyobb mint a sűrűbbeké; az alkohol minden gázból többet nyel elmint a víz. Valamely gázkeverék alkotó részeiből a folyadékok annyit nyelnekel, mint amennyit elnyelnének olyan nyomás alatt, mely uralkodnék, ha az illetőalkotorész a térben egyedül volna jelen (Dalton törvénye). A természetbenelőforduló víz mindig tartalmaz elnyelt levegőt és szénsavat; levegőmentesvízben a kopoltyus vizi állatok legott elpusztulnak. A légköri levegő 21térfogat-százalék oxigént és 79 százalék nitrogént tartalmaz, mivel azonban azoxigén A. együtthatója nagyobb mint a nitrogéné, a vizben oldott levegő 35százalék oxigént és 65 százalék nitrogént tartalmaz s így az oxigénből, melykopoltyus állatok megélhetésére szükséges, több van a vízben elnyelt levegőben,mint az atmoszferikus légben. A megolvasztott réz és ezüst folyadék módjáranyeli el az oxigént, mely azonban a kihülésnél rohamosan, a fémet finomanszerte fecskendezve elszáll.

A szilárd testekközül a palladium, platina és vas különösen hidrogénnyelő tehetségükkel tűnnekki; a palladium még 200°-nál is a magáénál 686-szor akkora térfogatú hidrogéntnyelhet el; a különböző vasfajok hidrogénen kivül még nitrogént, szénoxidot és szénsavattartalmaznak elnyelve (okkludálva). A szilárd testek elnyelése egyébként abbanáll, hogy felületükön a gázokat megsűrítik és fogvatartják (adszorpció) ésbizonyos jelenségek, a többi között az úgynevezett Moser-féle vagy leheletképekoda mutatnak, hogy a szilárd testek felülete rendkívül vékony levegő- vagyvízhártyával van borítva (vaporézió). Ennélfogva a likacsos testek (szén,különösen puszpáng-szén, platina-tapló) elnyelő tehetsége igen nagy, mertlikacsaik révén összes felületük rendkívül nagy. Az ily testek által valóelnyelésre nézve egészben véve ugyanazok a törvények érvényesek, mint afolyadékoknál. Elnyelve a gátak összesűrűsödvén, az ekkor a molekulai erőktőlvégzett munka hővé alakul át; ezen alapszik a platina-tapló alkalmazása aDöbereiner-féle gyujtóban; könnyen folyósítható gázak pedig folyósíttatnak ésígy némely só (konyhasó, klórkalcium, szóda) nyirkos levegőben szétfolyik. Azilyen testeket higroszkópos testeknek mondják; ezek közé tartozik még számosállati és növényi test (hajak, bélhúrok, fa, papir stb.). Az elnyelés oka atestrészecskéknek (molekuláknak) és a közvetetlen közelükben levőgázrészecskéknek kölcsönös vonzása; sok esetben úgy látszik azonban, hogy amáskülönben kémiailag közönyös testek között kémiai hatások is lépnek fel; ideutal nevezetesen az a körülmény, hogy az adszorpciónál fejlődő hőmennyiségeknagyobbak azoknál, melyek a gázok fizikai (nyomással való) megsűrítésénélfejlődnek, továbbá hogy a gázak adszorbeált állapotban oly kémiai hatásokatidézhetnek elő, minőkre máskülönben nem képesek. A fény és hő A.-jára nézve l.Fényelnyelés és Sugárzó hő. V.ö. Winkelmann, Handbuch d. Physik, I., Breslau,1891; Lehmann, Molekularphysik, II, Lpz., 1889. A. orvosi tekintetben, l.Felszivódás.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is