absztinencia

Latin, étkezéstől való tartózkodás, mely különböző elmebeli zavarok tüneteként lép föl. Az A. kóros rugóit búskomor hangulatból eredő öngyilkossági szándék, szorongási érzés, mérgezési v. hipochondrikus téveszmék, vagy végre nagyfokú kábultsággal járó erős izgalmi állapotok képezik. Némely esetben nagyzási téveszmék képezik az A. alapját, mikor ugyanis azt képzelik a betegek, hogy ők sokkal finomabb szervezetűek, semhogy közönséges táplálékra szorulnának, vagy hogy sokkal nagyobb állásúak, semhogy maguk végezhetnék az étkezést. Igen sok esetben a betegek oly makacsul tartózkodnak az evéstől, hogy okvetetlenül éhen halnának, ha mesterséges etetéssel elejét nem vennék az éhhalálnak. A mesterséges etetés ma már általánosan elfogadott, mert legkíméletesebb és legkönnyebb módja az, hogy a beteg orrán keresztül egy lágy, hosszú, alul átfúrt gumicsövet levezetnek a beteg gyomrába, annak felső végébe tölcsért illesztenek és a tölcsérbe öntik a híg eledelt, u. m. tejet, tojást, bort, sört, húsoldatot, kakaót stb. Ilyen mesterséges etetés mellett, mely a betegre semmi veszéllyel nem jár a beteg hónapokig, sőt évekig jól táplálkozhat. A. egyházi értelemben l. Böjt. (Pallas). Tágabb értelemben ital, pl. szeszesital fogyasztásától tartózkodó személy.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia