Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Absztrahálá... ----

Magyar Magyar Német Német
Absztrahálá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Absztrahálás

Absztrakció, elvonatkoztatás: fogalmak, tud. És egyéb elméletek s más gondolati konstrukciók létrehozatala. Történhet észleléses tapasztalatok alapján (például a "kutya", a "szél" vagy a "szabadesés" fogalmai), vagy már meglévő fogalmainkra építve (például a Pitagorasz-tétel levezetése a derékszögű háromszög tulajdonságaiból, vagy az euklideszi geometria ismeretében a nem-euklideszi geometria megalkotása). Pszichológiai szempontból igen heterogén fogalom, mely sok jelenséget foglal magában. Az absztrahálás gondolati műveleteit a logikában három csoportra szokás osztani, ezek: azonosító absztrahálás, az általánosító-megkülönböztető absztrahálás és az idealizálás. Az első csoport az ún. egyedi nevek létrehozatalának eszköze (pl. "Budapest", "Mikszáth Kálmán", illetve speciális esetek az "A betű", "3-as szám" stb.). Mint művelet, az azonosító absztrahálás egy tárgyként megnevezendő dolog különböző állapotainak, fejlődési stádiumainak összevonását jelenti (pl. Mikszáth ugyanaz a személy volt 1848-ban és 1909-ben, a két állapot - 1, ill. 62 éves kora - közti különbségek ellenére). A második csoport az ált. nevek (osztálynevek, kategóriák; tulajdonságot és viszonyt jelölő kifejezések) létrehozatalának eszköze. Idesorolják a lényegtelen tulajdonságok elhagyását, a közös vonások kiemelését, szabályszerűségek megfogalmazását mint gondolati műveleteket. A közös vonások kiemelésének gondolata már a XVII-XVIII. sz.-i empirista filozófiában, például J. Locke-nál megjelent: a fogalomképzés alapját eszerint az általános ítható tulajdonságoknak az észlelési tapasztalatban való megragadása jelenti. Ennek az útnak a végigjárásához segít hozzá a pedagógiában a szemléltetés Herbart koncepciójában. A harmadik művelet, az idealizáció összetett gondolati konstrukciók, pl. tud. modellek megalkotásánál alapvető művelet; ennek során a valóságban bizonyos tulajdonsággal rendelkező tárgyakat úgy tekintünk, mintha nem rendelkeznének az adott tulajdonsággal (példa erre az "abszolút fekete test" vagy a "súrlódás nélküli lejtő" fogalmai a fizikában). Az idealizáció lehetővé teszi különféle hatótényezők egymástól független vizsgálatát (pl. hogyan viselkedik a lejtőre helyezett test, ha csak a nehézségi erő hat rá?). Az ~ műveleteinek fontos tulajdonsága a viszonylagosság. A fenti műveleteket többféleképpen végezhetjük el, attól függően, hogy milyen fogalom létrehozása a célunk, vagy milyen kérdésre akarunk választ kapni. (Egyetlen tárgyhalmaz elemeit sokféleképpen lehet oszt.-ozni - pl. szín, alak vagy funkció alapján; az idealizálást is többféle kitűzött célnak megfelelően végezhetjük ( kategorizáció).A pszich.-i kutatások (pl. J. Piaget vagy F. Johnson-Laird munkái) szerint még olyan elvont fogalmaink, mint a logikai viszonyok, a számfogalom, az okság, az azonosság, a tér- és időviszonyokat leíró kifejezések, sőt az igazság-koncepció jelentése is a szemléletben - tehát az észlelésben és a környező világ tárgyaival végzett manipulációs tapasztalatban - gyökerezik. Ugyanakkor a szemléletes tapasztalatok a pszich.-i fejlődés különböző szakaszaiban egymástól nagyban eltérő mentális szerveződési formákat hoznak létre. még emlékezet, gondolkodás, kategorizáció . - Ir. Piaget, J.-Inhelder, B.: A gyermek logikájától az ifjú logikájáig. Bp. 1967.; Vojsvillo, J. K.: A fogalom. Bp. 1978.; Piaget, J.: Szimbólumképzés a gyermekkorban. Bp. 1978.

Jakab Zoltán

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is