Abu-Szimbel

szikla a Nilus nyugati partján azelső és második zuhatag közt. II. Ramzesz (1388-1322 Kr. e.) két, még most isfennálló templomot vésetett benne, a nagyobbat magának, a kisebbet feleségénekszentelte. A nagy templom bejárata oldalán a királynak négy hatalmas ülőkolosszusa van kifaragva; ezek a legnagyobbak Egyiptomban, körülbelül 20 m.magasak, 7,5 m. vállszélességgel, számos görög, kári és feniciai katonakarcolta rá a nevét, valószínűleg Il. Pszammetich ( 594-589) egyik nubiaihadjárata alatt. (V. ö. Ábel Jenő: Az ipszambuli zsoldosfeliratok. Egyet. Phil.Közlöny. (1878.), Die Inschriften von Abu-Szimbel Wiener Studien 1881.) Azajtón át nyolc óriási Ozirisz-szoborral ellátott terembe lépünk, honnan keskenykarzaton négy nyilással ékesített terembe s végre a szentélybe jutunk, mely kétfülke közt fekszik, s melyben a király, Ra, Ammon és Ptah isten szobraitalálhatók. E főhelyiségek mellett még 8 keskeny szoba van, a kultusztárgyakszámára való helyek. A falakra s a nyitásokra vésett feliratok és ábrázolások akirály csatáit és diadalait dicsőítik. A kis templom elülső részét hat, 10 m.magas alak díszíti, melyek közül 4 a királyt, 2 nejét, Nefretere királynétábrázolja. A csaknem közvetlenül a folyóba szökő s a két templom köztkihasított 100 m. magas szikla szilárd, finom szemcséjű homokkőből áll s ahieroglifás feliratok (mint a Dongolától délre fekvő Barkal hegyet is) «szenthegy»-nek nevezik. A. mai neve attól a sziklától ered, mely a folyókanyarulatának egyik szembeötlő helyén féldomborműben egyiptomi férfit ábrázol,melynek hegyesen végződő köténye az arab hajósok előtt rozsmérőhöz látszott hasonlónak.Azért nevezték «AbuSzimbel-nek, rozs-atyának szimbeltől (rozskalász), és ígynevezték aztán az egész sziklarészt a templommal együtt. Előbbeni neve:Ipszambul a franciáknak helytelen följegyzéséből eredt. Ugyanezen a vidékenalapította Ramzesz Ra, Ptah és Ammon istenek sziklatemplomait. V. ö. Dümichen:Der ägypt. Felsentempel von A. (Berlin 1869.) Ábrázolása és felirataiközzétételét l. Monuments de l"Égypte (4 k. Páris 1835-45) és Lepsius:Denkmäler aus Ägypten und Äthiopien (9 k., Berl. 1849-59). A leirását l.Baedeker: Ober-Ägypten (Lipcse 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon