Acetaldehid

(Acetaldehyd), a legközönségesebbés legjobban ismert aldehid, úgy hogy már az aldehid elnevezés alatt is az A.-t értik (l. Aldehidek). Képződik a közönséges borszesz enyhe oxidálásakor,amikor is a borszesz I. rendü alkoholcsoportjából a 2 hidrogén vizzé alakulván kiesik:

CH₃.H₂.OH+O=CH₃.CHO-+H₂O.

Liebig jelölte e vegyületetaldehid névvel az al(kohol)dehyd (rogenatum) szókkal jelölni akarva, hogy azmiképen képződik az alkoholból. Tisztátalan állapotban Döbereiner állította előelőször 1821-ben; későbben Liebig vizsgálta meg pontosabban. Előállítása úgytörténik, hogy alkoholt kénsav és barnakővel v. kénsav és krómsavas káliummalmelegítnek, amidőn jó hűtés mellett a szedőben tisztátalan aldehid gyűl össze;e tisztátalan készítményt megolvasztott klórkalciummal néhány napig zártedényben állani hagyják, majd újból ledesztillálják; az így kapott aldehid mármeglehetősen tiszta, mivel a klórkalcium a borszeszt és vizet visszatartja. Azaldehid ammoniával és savanyú kénessav-sókkal szépen kristályosodó s így igentisztán előállítható vegyületeket ad; e vegyületek elbontása utján alegtisztább aldehid nyerhető. A nyers borszeszt tisztítva faszénen is szűrikát, amidőn oxidáció folytán aldehid képződik, ezért e szűrt borszeszledesztillálásakor az első részletekben sok aldehid van és manapság a legtöbbközönséges aldehidet e desztillátumból kapják, azt újból frakcionáltdesztillálásnak alávetve. Színtelen, könnyen mozgó folyadék, jellemző éteres,de egyúttal fojtó szagú; vízzel, borszesszel és éterrel minden viszonyban elegyíthető.Fs. 0°-on = 0,80092 fp. = 21° C. Benne feloldódik a kén, foszfor és a jód is;meggyújtva kormozó lánggal ég el. Polimerizáció folytán folyós paraldehiddé (l.o.) és szilárd metaldehiddé alakul. Az aldehidet kátrányfestékek (aldehidzöld)és paraldehid előállítására használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon