(latinosan Achilles), a görögséglegünnepeltebb nemzeti hérosza, Péleus és Thetis néreida fia (Péleidés), Aiakosunokája (Aiakidés). Homéros Iliaszának főhősévé tette, a költeményben Trójaelőtt való hadállomásozásának azt a szakaszát énekli meg, melybe azAgamemnónnal való összezördülése és a Hektór kezétől elesett Patroklos halálátboszuló harca esik. Mivel Agamemnón elvette tőle Briséist, kedvesét, A.elkeseredésében kijelentette, hogy nem harcol a trójaiak ellen, sőt anyjávalrávéteti Zeust arra az igéretre is, hogy mindaddig, mig a harcba nem elegyedik,a trójaiak az achajokat vissza fogják szorítani. S csak midőn a szorongatottachajok védelmére siető barátja, Patroklos is elesik, jelenik meg ismétpusztítva és öldökölve a csatatéren. Homérosnál ő a görög hősnek tökéletesítetttípusa. Szép, bátor és erős, lázasan szeret és szenvedélyesen, irgalmatlanulgyűlöl. Ha haragja lelohadt, nemes és méltányos. A homérosi mondát a legkisebbrészleteiben is kikerekítették a későbbi görög meg római költők. SzerintökThetis kérői kezdetben Zeus és Poseidón voltak, de mivel a néreida megjósoltavala nekik, hogy gyermekök hatalmasabb leend apjánál, a két nagyisten őtPéleussal, a mirmidónok fejedelmével házasítja össze. Az ujszülött A.-t anyja aStyx vizébe mártja, hogy meg nem sebezhetővé tegye. Lábanak ama sarkán azonban,melynél fogva anyja a vízbe merítgette, megsebesíthető maradt. Tanítója Cheirónkentauros, ki őt a fegyverforgatásra és zenére oktatja. Mivel Péleusnakmegjövendölték volt, hogy fia életének virágában Trója előtt fog meghalni, azaggódó apa a gyermek-ifjut Skyros szigetére, Lykomédés királyhoz küldi, ki őtleányai társaságában nevelteti. De a trójai háború kitörése alkalmávalOdysseus, Phoinix és Nestór ottlétét kitudakolják és magukkal viszik, mertKalchás előre jósolta volt, hogy A. nélkül Tróját soha be nem veszik. A háborúelső kilenc évében főleg a trójai környék helységeit pusztítja, földuljaLesbost, Lyrnéssost, Abydost és többet. Hektór megölése után megöli még atrójaiak segítségére sietö amazónt, Penthesileiát és Memnónt is, míg végre,Apollón Paris képében őt sarkán meglőve leteríti.
A hős tetemét a hadsereg hangosjajkiáltások között máglyára teszi, a muzsákkal együtt busongó Thetis pedig ahalott hamvait elviszi Leuké-be, a boldogok szigetére, hol A. Helenával együttújabb, boldog életet él. Tisztelték különösen aFeketetenger egész nyugati és északnyugati partvidékén, kiváltképen pedig aBorysthenes torkolata táján. Nevét régi és ujabb etimologusok különféleképmagyarázták, de a legtöbb abban egyezik meg, hogy a név folyamistent jelent shogy a szóban ugyanaz a gyök rejlik, mely a latin aqua (= viz) és Achelóos szókban van meg, habár ennek Curtius (Grundzüge der griech. Etym. 5. kiad.119. l.) határozottan ellene mond, egyúttal igen tanulságosan fejtegetvén, milymegbízhatatlan kalauz az etimologia különösen a mitologiai nevekmagyarázatában. Az A. név sokféle lehetséges magyarázatai is mind annak atörekvésnek köszönhetik létüket, hogy az illető mitosz-fejtegető a magaegyoldalú elméletéhez képest már előre megállapított oly jelentést kénytelen ahős nevéből kiokoskodni, amely ez elméletét lehetőleg támogassa. E körülménytetemesen leszállítja az A. egyéb indogermán hősmondákban fellelhetőállitólagos testvéreit vagy rokonait, illetőleg megkockáztatott többrendbeliegybevetéseket is, melyek jobbára azzal árulják el csekély megbizhatóságukat,hogy egymásnak merőben ellentmondanak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás