Ackner

Mihály János, az erdélyi ásványföldtani viszonyok megismertetése körül érdemeket szerzett evang. pap, szül.Szászvárosban 1782 jan. 25., megh. 1862 aug. 13. Középiskolai tanulmányainakvégeztével (szülővárosában és Nagy-Szebenben) külföldre ment teologiáthallgatni, de előszeretettel foglalkozott természettudományokkal is. Hazajöve anagyszebeni gimnázium tanárává lett és ekkor írta első művecskéjét «Antiquamusei Parisiorum monumenta, Cibini 1809». 1821-ben papnak hívták meg. 1830-bankezdett nagy szorgalommal archeologiával, mineralogiával s geologiávalfoglalkozni és a mellett, hogy sokat utazott, gyűjtött, számos értekezésben, ésönálló munkában ismertette buvárlatait, melyek azonban sokkal több buzgóságróls szorgalomról, mint szakértelemről és ítéletről tesznek tanuságot.Legismertebb és a Verein für siebenbürgische Landeskunde által megkoszorúzottmunkája: Mineralogie Siebenbürgens mit geognostischen Andeutungen. Nagy-Szeben1847-1855. Számos mineralogiai, geologiai, archeologiai és paleontologiaiértekezése a Benigni és Neugeboren szerkesztette «Transsilvaniá»-ban, az I. C.Schuller «Archiv für die Kenntniss von Siebenbürgens Vorzeit u.Gegenwart»-jában (Nagy-Szeben 1840), az «Archiv des Vereines fürsiebenbürgische Landeskunden és a «Verhandlungen u. Mittheilungen dessiebenbürgischen Vereines für Naturwissenschaften in Hermannstadt» címűfolyóiratokban jelent meg. Utóbbi folyóirat 1862. évfolyama közli részleteséletrajzát és munkáinak jegyzékét. Gyűjteményeit, könyvtárát a «SiebenbürgischerVerein für Naturwissenschaften» szerezte meg. Állott pedig e gyűjtemény 1100ásványféle ásványból 3165 darabban, erdélyi kőzetekből 1120 drb, paleontologialgyűjtemény 10,000 drb; régiségek 200 drb; pénzek 1550 drb; sok kagyló, csiga,rovar stb., könyv 1100 kötet.

Forrás: Pallas Nagylexikon