Acsády

Ignác, történetiró és publicista,a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. Nagy-Károlyban 1845 szept. 9. Aközépiskolát u. o., továbbá Debrecenben és Pesten végezte, felsőbb tanulmányaitpedig a budapesti egyetem jogi karában. 1869-ben lépett a hírlapirói pályára aSzázadunk című politikai napilapnál; 1870 január 1-én a Pesti Naplóhoz ment áts azóta mostanáig e lapnak belső munkatársa, egyidejűleg azonban 1870-1888-igaz aradi Alföld-nek és 1871-1875-ig a kolozsvári Kelet-nek is rendes budapestipolitikai cikkirója és munkatársa volt. 1877-ben bölcsészeti doktorrá avatták amagyar történelemből, mely tudománynak beható kutatásokat szentelt, úgy hogy1888-ban az akadémia levelező tagjává választotta. Számos történelmi, kritikaiés szépirodalmi munkálatot tett közzé az említett hírlapokon kívül a M. Tanügy,Bpesti Szemle, Századok, M. Könyszemle, Athenaeum, Főv. Lapok Egyet. Philol.Közl., Hadtört. Közlemények, Nemzetgazd. Szemle, Ungarische Revue, M. Szalon ésmás folyóiratokban és lapokban. Két regénye közül a Fridényi bankja a PestiNaplóban és külön (2 köt., 1882), a Pénzházasság az Ország-Világban jelent meg,s még előbb egy vígjátékot is adott ki: Aranyországban (3 felv. 1880). FordítottaBluntschli J. C.-től Az ált. államjog és a politika történetét az akadémiakönyvkiadó vállalatának (2 köt., 1875-6), és írt egy röpiratot: Zsidó ésnemzsidó magyarok az emancipáció után (1883, két kiad.). Munkásságánaklegértékesebb részét azonban történelmi tanulmányai képezik, u. m. Az osztrákcsászári cím és Magyarország 1804-1807 (1877), Széchy Mária (1885, a M. Történ.Életrajzokban), Magyarország Budavár visszafoglalása korában (1886, jutalm.pályamű), Magyarország pénzügyei L Ferd. ura1k. alatt (1888), Közgazdaságiállapotaink a XVI. és XVII. szd.-ban (1889), A m. jobbágy-népesség száma amohácsi vész után (akad. székfogl. értek. 1889); legjelesebbek ezek közt isgazdaságtörténeti tanulmányai. Megindította (1891) és szerkeszti egyuttal azAthenaeum Kézi Lexikoná-t is.

Forrás: Pallas Nagylexikon