Ácsi csaták
igy neveztek el 1849-ben azt a
három csatát, melyet a magyar honvédsereg az 1849. év nyarán Komáromtól délre
vivott, mert azokat mindig az Ács körül vivott harcok döntötték el. (A jul.
2-án és 11-én az orosz csapatokkal erősbített osztrák fősereg ellen vítt
csatákat l. Komárom.) Klapka tábornok, a komáromi várparancsnok, jul. 30-án a
Duna bal partján ostromló osztrák haderőt (Pott dandárját) Heténytől Bajcson és
Érsekujváron át Tardosked felé űzte vissza, a következő napon (31-én) a
Komáromtól délre, zömével Ács körül álló osztrák Barco-dandárt támadta meg. Kosztolányi
és Krivácsi ezredesek csekély számu, 12 órai menet és harcok által kifárasztott
hadoszlopok élén Barco jobb oldala ellen vonultak, Schultz ezredes arcban
támadta s Janik ezredes rohammál vette be az ácsi erdő sáncait. Barco dandárja
teljesen megverve gyorsan visszavonult Lovadra, rögtön átkelt a Csallóközre s
az ott lévő Liebler-dandárral együtt 4-én reggel Guttára s azután Bruckba
vonult vissza. A honvédek 1172 hadi foglyot, 7 tizenkét és 14 tizennyolc-fontos
ágyut, 3000 puskát sok lőszert és élelmet vettek el az osztrákoktól. Az ácsi
győzelemmel Klapka tábornok elmetszette az osztrák hadsereg fő összeköttetését
hadászati alapjával: Béccsel, és a dunántuli megyékből ujoncokat, lovakat és
élelmiszereket vitethetett Komáromba.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|