Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ádám Jenô... ----

Magyar Magyar Német Német
Ádám Jenô... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Ádám Jenô

(Szigetszentmiklós, 1896. dec. 13.-Bp. 1982. máj. 15.): zeneszerző, kórus- és oratórium-karnagy, zeneakadémiai tanár, tkv.-író, a zenei népművelés nagy kisugárzású előadója itthon és külföldön egyaránt. Érdemes művész (1955), Kossuth-díjas (1957). Az első világháborúban orosz hadifogságba esett, ahol kórust, zenekart, színházat, zeneiskolát alapított. Megtanult oroszul és bejárta Nyugat-Szibériát és Turkesztánt is. Hazaérkezése után a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodálytól zeneszerzést tanult (1921-1925). 1933-ban Felix Weingartner növendékeként Berlinben zenekari-karnagyi diplomát nyert. Különféle isk.-típusokban tanított (1921-1938). 1929-től nyugdíjazásáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára (1929-1959). Tanított népzenét, szolfézst, zeneelméletet, módszertant, kamaraéneket, dalirodalmat. Ugyanakkor a középiskolai ének- és zenetanárképző tszv. tanára (1933-1959), húsz éven át vezette a főiskola énekkarát, ezzel egy időben az operatanszak és az ének főtanszak vezetője is volt. Zeneszerzői munkásságát Kodály elismeréssel fogadta. A húszas évektől kezdve érdeklődése az iskolai ének- és zeneoktatás felé fordul. Fő pedagógiai művét, az 1944-ben két kiadásban megjelent, Módszeres énektanítás t Kodály biztatására dolgozta ki. A könyvben leírt metódus később "Kodály-módszer" elnevezéssel terjedt el. Kétségtelen, hogy erre Kodály alkotásai és tudatos megnyilvánulásai is adtak példát. Ez a nemzetnevelő szándék kiszélesedett. A módszert mind többen formálták, használták, ezért később maga Ádám Jenő is a "magyar metódus" elnevezést használta. Ádám Jenő később gyakorlati segédkönyvül elkészítette az Énekszó c. folyóirat mellékleteként, nyolc füzetből álló Szó-Mi c. sorozatát (1943-1946). Továbbá Kodály Zoltánnal megírta az I-VIII. osztály számára énektkv.-sorozatát (1947-1948), melyet 1950-ben kivontak az iskolai használatból. - A harmincas évek végétől zenei-népművelő munkája mind kiterjedtebb lett. Az iskolai kereteken túl rádióelőadás-sorozatai, később országos útjai, majd tv-előadás-sorozata (1958-tól) a zene legismertebb népszerűsítőjévé tették. A népdaltanítástól kezdve, a klasszikus szimfóniák titkainak ismertetésével a zenei műveltség terjesztőjévé vált. E törekvését könyv formájában is megalkotta Skálától a szimfóniáig c. (1943). 1953-ban jelent meg a Muzsikáról c. könyve. Nyugdíjazása után az amerikai magyarság körében tartott zenei előadásai legendás hírűvé váltak. Ezek nagy része a m. népzene terjesztését is szolgálta. Zenei népművelő munkája felbecsülhetetlen értékű. Zeneszerzői munkássága döntő többségében m. népzenei ihletésű. Egyházzenei munkássága is alapvető volt, mert elévülhetetlen érdemeket szerzett a ritmikus zsoltáréneklés meghonosításában a ref. egyház számára. Írt színpadi, kóruszenekari, szvitszerű önálló és kamaraműveket, dalokat, színpadi kísérőzenéket, filmzenét és számos kórusművet komponált. Sokrétű életének iskolai és zeneakadémiai tanári munkája mozgósító erejével, élményt nyújtó képességével életünk közösségformálójává vált. A m. zene terjesztését is szent feladatának érezte itthon és külföldön. Életében a legegyszerűbbtől a legmagasabbrendűig tudott minden téren egyaránt szolgálni. Ezt épp Kodály világította meg legelismerőbben: ".szerencsésen egyesíti magában a legmagasabb zenei képzettséget a népiskolai gyakorlat közvetlen tapasztalataival". - F. m.:Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján. (Vezérkönyv Kodály Z.: Iskolai énekgyűjteményéhez, valamint Kodály-Ádám: Szó-Mi daloskönyveihez.) Bp. 1944.; Módszeres énektanítás. Módszertani segédkönyv Kodály Z. Iskolai énekgyűjteményének I-II. kötetéhez. Bp. 1944. (Nemzetnevelők könyvtára. 5.)

Szokolay Sándor

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Horánszky Ottó (2012/12/14):

sajnos a neve és munkássága elhallgatott, pedig a Kodály módszer eredetiben Ádám Kodály néven jelent meg és Ő nem ragaszkodott a nevükhöz, hanem magyar módszer megnevezést használta MAGYARSÁGÁT a módszernek kiemelte.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is