Adamaua

(Adamava, Fumbina), országKözép-Afrikában a Binue forrásvidékén s felső folyásának két oldalán, területekörülbelül 131,050 km² Először Barth H. járta meg. Talaja igenváltozatos, északon és középen sík, egyes, részben igen magas hegyekkel, melyekközül a Mendif 1900 és az Alantika 2700 m. magasra emelkedik. Délen még csaknemismeretlen hegyvidék terjed el, melyben számos folyó ered. Az égalj nedves, denem egészségtelen, a növényzet forróövi. Számos kultúrnövénye van, nevezetesenbanán, mimóza, baobab, olajpálma, vajfa, cukornád (Holcus Sorghuni), földimogyoró (Arachis hypogaea) és pamut. A pamuttermelés az egész országrakiterjed. Adamaua értékes terményei igen nagy kelendőségnek fognak örvendeni,ha a Binue folyam mint kereskedelmi út megnyílik. A lakossága pogánynégertörzsekből áll, kik közül a batták, marghik, fulbék említendők. Főállamnem létezett, mígnem északnyugatról a fulbe-k nyomultak be s az országbanszanaszét letelepedvén, testi erejük és magasabb intelligenciájuk,tevékenységük, gazdagságuk s az iszlam vallásának hatalma által, melyhez ők istartoztak, a pogány lakosságot leigázták. A. fővárosa Jola 12,000 lakossal,tulajdonképen a falvaknak összefüggő, 5 km. hosszú sora, melyet egy posványossíkság választ el a Binuetől, rendkívül termékeny vidéken, fokozatosan emelkedőparti terraszon fekszik. Szövet-, gyöngy-, só- és elefántcsontárukkal űznekkereskedelmet. A legdélibb határon fekszik Banyo, jól megerősített, jelentékenyhely, az ország legnagyobb elefántcsont-piaca. E várat Flegel Róbert látogattameg először 1884-ben, kit az egész országban készséggel fogadtak a lakosok s kiA.-t a németek számára elfoglalta.

Forrás: Pallas Nagylexikon