Adams

(ejtsd: eddemsz), 1. Samu,amerikai államférfiú, szül. Bostonban 1722 szept. 27.; megh. Bostonban 1803okt. 2. A. mint kereskedő az angol bélyegadó miatt nagy kárt vallott; ez okbólválasztatta meg magát a törvényhozó testület tagjává Massachusettsben (1765),mely minőségben minduntalan kikelt Anglia ellen. Mint kongresszusi képviselő (1774)a függetlenség kinyilvánítása mellett buzgólkodott. Becsülettel, önzetlenül ésfáradhatatlanul működött hazája felszabadítása érdekében. 1789-97-igMassachusetts kormányzója volt. V. ö.: Wels, Life and public services of SamuelA. (Bost. 1865, 3 köt.); Morse, Samuel A. (u. o. 1884); Hosmer is megírtaéletrajzát (Boston 1884).

2. A. John, azészak-amerikai unió második elnöke, szül. Braintreeben, Massachusetts államban,1735 okt. 19-én, megh. 1826 jul. 4. Angol puritán családból származott, mely1640-ben vándorolt ki Amerikába. lrataiban a gyarmatok jogait melegséggel ésszakismerettel védelmezte. Tagja volt az 1774-iki első philadelphiaikongresszusnak s jelentékeny része volt az 1876 július 4-iki függetlenséginyilatkozatban. Mint a kongresszus meghatalmazottja Párisban járt 1778/79-ben;azután Hollandban volt követ. 1782-ben ujra Párisba jött, ahol Franklin,Jefferson, Jay és Laurens közreműködésével az 1783 szept. 3-iki békétmegkötötte Angolországgal, 1785-ben pedig Poroszországgal kötött politikai éskereskedelmi szerződést. 1785-88. londoni követ volt s visszatérte után nyolcéven át a köztársaság alelnöke Washington oldala mellett. 1797-1801. aköztársaság elnöke lett, de mivel nem szövetkezett a franciákkal, elvesztettenépszerűségét és 1801-ben Jefferson-nal szemben kilenc szavazattal megbukott,mire a politikai élettől visszavonult. Iratai közül különösen kiemelendő a:Defence of the constitution and government of the United States (1787, 3 köt.).Összes műveit unokája, A. Charles Francis adta ki (NewYork és Boston 1851-56.,12 köt.). V. ö.: J. Q. és C. F. Adams, Life of John A. (Bost. 1871, 2 k),Morse, John A (u. o. 1884).

3. A. JohnQuincy, az Egyesült-Államok hatodik elnöke, az előbbinek fia, szül.Braintreeben 1767 jul. 11., megh. 1848 február 23. Apját 1778. Franciaországba,Hollandiába és Angolországba kísérte. Tanulmányait a Harvard-kollégiumbanvégezte Cambridgeben (1788). 1794. haagi, 1797. pedig berlini követ volt.Jefferson elnöksége alatt visszahívták. 1803-ban az unio szenátusába választottáks 1809-ben pétervári követté lett. Államtitkár 1817-ben és a köztársaságnakelnöke 1825-ben. Mivel a védvámpolitikának híve volt, a rabszolgaságnak pedigellensége, a déli államok képviselői hevesen megtámadták. Külpolitikájaszerencsétlen volt. Az uj választás alkalmával Jacksonnal szemben megbukott(1828). Műveit l. alább.

4. A. CharlesFrancis, északamerikai államférfiú, az előbbinek fia, szül. Bostonban 1807 aug.18., megh. New-Yorkban 1886 nov. 21. Cambridgeben tanult. 1859-benMassachusetts képviselője s 1861-ben londoni követté lett. A polgárháború alatt(1861-65) nagy tapintatot és ügyességet tanúsított s megakadályozta a szakadástAngolország és az Egyesült-Államok között. 1871-72. tagja volt a genfibizottságnak, mely az Alabama-viszályt elintézte. Kiadta nagyapja hátrahagyottiratalt: John Adams" letters to his wife (Bost. 1841, 2 k.); Life and works ofJohn Adams (u. o. 1856, 12 köt.) és a: Memoirs of John QuincyAdams(Philadelphia 1874-77, 12 kötet). - Fia Charles Francis A. (szül. 1835máj. 27.) igen jeles művet irt az amerikai vasutakról (Railroads. Their originand problems, 2. kiad. 1880).

5. A. William,egyike Anglia legjelentékenyebb íróinak, született 1814., meghalt 1848.;teologiai kiképeztetését Oxfordban nyerte, ahol vikárius lett. Nevét «Sacredallegories»-ei tették ismertté, melyek kisebb aszkétikus irataittartalmazzák(több kiadást ért, utoljára London 1883, 4 köt.). Az utóbbiak közülkiváló tetszésben részesültek a következők: « Shadow of the cross», « Warningsof the holy Week» és «Cherry-Stones».

6. A. JohnCough, csillagász, született Laneastben Launceston mellett Cornwallisban 1819jun. 5., megh. 1892 jan. 20. Előbb mezőgazdászattal foglalkozott, aztánCambridgeban tanult; 1858-ban a cambridgei egyetemen a csillagászat tanáráválett. Az Uranus bolygó mozgásában észlelt rendellenességekből már Leverrierelőtt kiszámította egy addig ismeretlen új bolygó pályáját és tömegét, melybolygó felfedezése után a Neptun nevet kapta. Erre vonatkozó dolgozata «Anexplanation of the observed Irregularities in the motion of Uranus» (Mem.Astron. Soc. 1847. Vol. XVI) c. alatt jelent meg. A. a londoni Royal-Soc. tagjaés az Astronomical Soc. elnöke volt.

7. A. CharlesKendall, északamerikai történetíró, szül. Derbyben 1835. 1867 óta a michiganiegyetemen a történelem tanára. Kiválóbb művei: «Democracy and monarchy inFrance» (New-York 1874; németül Stuttg. 1875); «The relations of highereducation to national prosperity» (1877); «Manual of historical literature»(1882).

8. A. HerbertBaxter, amerikai történetiró, szül. Amherst mellett (Massachusetts) 1850 ápr.16. Tanulmányait a heidelbergi egyetemen végezte (1872-75), ahol tudorrá isavatták. 1882 óta a történelem tanára Baltimoréban a Hopkins-egyetemen éstitkára az amerikai történeti társaságnak. Művei: «The Germanic origin of theNew England towns»; «Saxon tithing-men in America»; «Norman constables inAmerica» (összegyűjtve: John Hopkins University studies in historical andpolitical science», Baltimore 1882-86, 4 kötet); « Contributions to theeducational history of the United States»; «The study of history in Americancolleges and universities» (1887); «Jefferson and higher education inVirginia». «History of cooperation in the United States» (1888) stb.

9. A., kapitány;merész és tapasztalt cethalász. A Baffin-öbölben jártában 1872-ben az Admiraltylnlet és Eclipsesund nevű bejáratokat, 1873-ban Alb. Hast. Markham angoltengerésztiszttel a Prince Regents Inlet bejáratot vizsgálta meg a Fury öbölig.Ő hozta vissza Skótországba 1873. a Polaris-expedició embereinek egy részét,köztük Besselst.

Forrás: Pallas Nagylexikon