Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Adatok rend... ----

Magyar Magyar Német Német
Adatok rend... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Adatok rendezése

Statisztikai vizsgálatokban a mért adatok kategóriák szerinti csoportosítását, nagyság szerinti rendezését, osztályokba sorolását, valamint ábrázolását jelenti. Nominális változó (nominális skála) vizsgálata során arra van lehetőségünk, hogy összeszámláljuk, a vizsgált halmaz hány eleme esik az egyes kategóriákba. Több nominális változó esetén megadjuk, hogy a változók kategóriáinak összes kombinációiban mennyi az elemek száma. Két változó esetén egyszerű táblázatba rendezhetjük az így kapott adatokat (kontingenciaanalízis). Táblázatainkban százalékos adatokat is megjeleníthetünk. Grafikonok (oszlopdiagram) segítségével tehetjük szemléletesebbé vizsgálataink eredményeit. Ordinális adatok (ordinális skála) esetén az egyedek sorszámot kapnak, hiszen az adatok sorba rendezhetők. A sorrendben legelső adattal rendelkező egyed kapja az 1-es sorszámot, a sorrendben következő adattal rendelkező a 2-es sorszámot stb. Ha több egyed is ugyanazzal az adattal jellemezhető, akkor a rájuk jutó sorszámok átlagát kapják. Az így az egyedekhez rendelt számokat rangszámoknak nevezzük. Intervallum- és arányskálán (skála) elhelyezkedő adatok is megadhatók táblázatokban, és grafikonokkal is ábrázolhatók. Gyakran előfordul, hogy intervallum-, ill. arányskálán elhelyezkedő adatainkból transzformációval (adatok transzformációja) ordinális vagy nominális adatokat állítunk elő. Az egyedekhez rendelt számok eleve rendezett halmazt alkotnak, tehát ordinális adatoknak is tekinthetők. A nominális változóvá alakítás műveletének legfontosabb lépése az adatok osztályokba sorolása. Azt az intervallumot, amely az intervallum- v. arányskálán elhelyezkedő változónk összes adatát magában foglalja, felosztjuk valahány részre (általában egyenlő hosszúságú részintervallumokra). Ezek az intervallumok lesznek a nominális változó kategóriái, s az egyedekhez ezután a megfelelő intervallum nevét vagy közepét rendeljük. Így lehetőségünk van arra, hogy a nominális változót táblázatokkal, grafikonokkal, diagramokkal (oszlopdiagram) szemléltessük. - Ir. Hajtman B.: Bevezetés a matematikai statisztikába. Bp. 1971.

Nahalka István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is