Addison

(ejtsd: edizn) József, angoltudós, költő és államférfi, szül. Milstonban ( Wiltshire) 1672 máj. 1., meghalt1719 jun. 17. s eltemettetett a Westminster-Abbeyban. Oxfordban teologiáttanult s miután előbb a latin verselésben tűntette ki magát, 22 éves korábanVirgilius Georgicájának egy részét angolra fordította s további kísérleteket tettaz angol költészetben. Montague kincstári kancellár és lord Somers segítségévelévi 300 font ösztöndijat kapva politikai kiképzésére, beutazta Francia- ésOlaszországot. Miniszterváltozás miatt e támogatást elvesztette ugyan, dejelentékeny hírnévre tett szert a blenheimi csatáról írott költeményével, «TheCampaign» (1704). Lord Halifaxszal 1705-ben Hannoverbe ment, majd másod-.államtitkár lett s Warton alkirállyal, mint a kormány titkárja, Írországbament. Nagy része volt a «Tatler» és «Spectator» hetilapokban, mely utóbbitkésőbb maga is szerkesztette. «Cato» című, politikai célzásokkal telitragédiáját 1713. a kortársak nagy tetszése mellett adták elő. Dolgozottugyanekkor a «Guardian» c. politikai folyóiratba meg a «Whig Examiner»-be.Sunderland alkirállyal 1714-ben ismét mint titkár ment Írországba, s 1816-bannőül vette az özvegy Warwick grófnét. Az 1817-ben kapott államtikárságról1818-ban betegség miatt leköszönt s attól fogva csakis tudományosmunkálkodásnak élt. A. iratait keresztény felfogás lengi át. Szemére vetettékazonban hiúságát abban az irodalmi pörben, melyet Steele-vel és Pope-palfolytatott. «Evidence of the Christian Religion» c. munkája 1721-től fogva többkiadást ért (utoljára 1853-55, 6 köt.). Tanulmányai, «Essays», újabban összegyűjtve1863-ban jelentek meg Londonban. V. ö.: Aikin, «The Life of A.» (London, 1843).Macaulay, «Critical and Historical Essays» (2-ik köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon