Adelung
1. János Keresztély, németnyelvész, szül. Spantekowban, Pommerániában 1732 aug. 8., megh. 1806 szept. 10.Drezdában mint udvari tanácsos és főkönyvtárnok. Főművei:«Grammatisch-kritisches Wörterbuch der hochdeutschen Mundart» (1774-86, 5 köt.,2. kiad. 1793-1802, 4 köt.), «Umständliches Lehrgebäude der deutschen Sprache»(1782, 2 köt.), «Über den deutschen Stil» (1785-86, 3 köt.), «Mithridates oderallgemeine Sprachenkunde» (1806, befejezte Vater, 1809-17, 4 köt.), és számosiskolai könyv. A. a legtekintélyesebb német nyelvész Grimm előtt, kinek munkáiazonban ma csupán történeti értéküek. Érdekes, «Geschichte der menschlichenNarrheit» (1785 -1789, 7 köt.) című műve. 2. Frigyes, az előbbinekunokaöccse, szül. Stettinben 1768 febr. 25-én, a pétervári tud. akadémiaelnöke, megh. Pétervárott 1843 január 30-án. Művei nagyrészt Oroszországtörténetére vonatkoznak. Nyelvészeti munkái közül legbecsesebbek: «Bibliothecasanscrita» (2. kiad. 1837) és «Übersicht aller bekannten Sprachen und ihrerDialecte» (1820).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|