Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Adolf... ----

Magyar Magyar Német Német
Adolf... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Adolf

(gót nyelven «Athaulf»), többnémet fejedelem neve.

1. Nassaui A., német király,szül.1250 körül, II. Walram nassaui grófnak, e vitéz és művelt lovagnak fia. Megh.1298 jul. 2. Midőn a német választófejedelmek Habsburgi Rudolf iránt valóellenszenvük miatt Rudolf fiának, a hatalmas Albrechtnek mellőzésével, teljesengyönge fejedelmet kerestek, olyant, kinek üstökét markukban tarthassák, NassauiAdolfon akadt meg szemük. Miután A. nemcsak az elődje által tett igéreteketerősítette meg, hanem még sokkal többet igért, nevezetesen vámok szedésérejogosította föl a rajnamenti három érseket, a választófejedelmek 1292 május 5.csakugyan A.-ot emelték a királyi székbe. Ezzel ugyan sem A., sem választói nemnyertek sokat. A leghatalmasabb fejedelem, Osztrák Albrecht, csak látszólagismerte el A.-ot új urának, a városok pedig a főpapságtól választott fejedelemiránt eleitől bizalmatlanságot tanusítottak. Hogy mégis némi tekintélyre tegyenszert, A. I. Eduárd angol királlyal szövetkezett a túlhatalmas francia szomszédellen; csakhogy a kapott angol segélypénzeket saját céljaira használta föl és afranciák ellen megigért segédhadat nem küldte el Eduárdnak. Hogy pedig aválasztófejedelmek igája alól fölszabaduljon, ő is, Habsburgi Rudolf példájáraés adott szava ellenére, családi hatalom megalapítására törekedett. E célbólMeiszenés Osterlandra, továbbá pedig Thüringiára vetette szemét, melynekfejedelme, az «elkorcsosult» Albrecht, hogy gyűlölt fiait az örökségbőlkiforgassa, Thüringiát szerződésileg a királynak eladta. A. ezek után kis hadaélén Thüringiába vonult, hogy a tartományt elfoglalja, de Albrecht fiai(Frigyes és Diezmann) által 1294, és 1296-ban visszaveretett; Meiszent ésOsterlandot ellenben hatalmába kerítette. Ekkor azonban a bosszúsválasztófejedelmek Osztrák Albrechttel alkudoztak oly célból, hogy ez aszószegő fejedelmet megbuktassa. Albrecht szívesen fogadta a meghívást ésvejétől, III. Endre magyar királytól támogatva, A. ellen vonult, kit a választófejedelmekMainzban letettek volt. Göllheim mellett, az ú. n. «nyulak halmán» ment végbeaz a véres lovag-csata, melyben A. életét vesztette. A hagyomány szerint magaAlbrecht szúrta őt agyon. Tetemét előbb a rosenthali kolostorba, 1309-ben pediga speieri császári sírboltba helyezték örök nyugalomra.

2. II. A.,Holstein grófja, a Schauenburg-család sarja, 1128-ban vette át apai örökét.Birtokát III. Konrád alatt elvesztette s csak 1142-ben nyerte vissza, miután acsászár Oroszlán Henrikkel, a velfek fejével kibékült. Grófságában akereszténységet terjesztette, miben különösen Vicelin hittérítő támogatta.Barbarossa Frigyest 1159-ben Olaszországba kísérte, Oroszlán Henriket pedig1164-ben támogatta seregével az obotritek ellen; 1164 jul. 6. e hadjáratbanDemmin táján elesett. (Allgem. Deutsch Biogr. I. 92.)

3. VIII. A.Holstein grófja és Schleswig hercege, a Schauenburg család sarja, szül 1401.meghalt 1459 dec. 4. Az uralkodásban idősebb testvérét IV. Henriket követte.Sikerrel küzdött Dánia ellen, s 1435-től békében birta Schleswig hercegségétdán főhatóság alatt. 1448-ban a dán koronával kinálták meg; nem fogadta el,hanem kivitte, hogy helyébe Keresztély unokaöccse Oldenburg grófja,választassék meg királynak. Ez megerősíté az V. Valdemár által adott alkotmányt,mely szerint Schleswig hercegség Dániával s a dán koronával sohasem fogegyesíttetni. VIII. A. gyermektelenül halt el s vele kihalt aschlesvig-holsteini nemzetség férfiága.

4. A. Frigyes,svéd király; Holstein-Gottorp hercege, szül. 1710 máj. 14., megh. 1771 febr.12. Mint Lübeck püspöke, orosz befolyással svéd királlyá választatott 1743 máj.23-án (az abói béke u. is csak e föltétel mellett köttetett). Trónját csak l.Frigyes halála után 1751 ápr. 6. foglalta el miután az 1720-iki államtörvényteskűvel erősíté meg. Középszerű tehetségű, gyenge jellemű ember volt, ki afenhéjazó főnemességgel nem bírt s az ország ügyeire ugyszólván semmi befolyástsem gyakorolt. Csak miután lemondásával fenyegette a nemeseket, hívta össze anemesekből alakult tanács a rendeket (1768) és csak most sikerült az udvarnakaz angol befolyás alatt álló uralkodó pártot, a «sapkások»-at megbuktatni. Arendek a királyi pár adósságainak kifizetését is elhatározták. Utóda volt fiaIII. Gusztáv. V.ö. Carlsson Sveriges Historia, Gejer és Fryxell ide vonatkozósvéd történeti műveit.

5. A. (Vilmos,Károly, Ágost, Frigyes), volt nassaui herceg, jelenleg Luxemburgi nagyherceg.Született Wéilburg várában (melyben az utolsó magyar nádor, István is élt) 1817július 24. Fia I. Vilmos hercegnek szász-hildburghauseni Lujza hercegnővelkötött első házasságából. Korán belépett az osztrák hadseregbe, melyben atáborszernagy rangjáig felvitte. 1839 aug. 20-án vette át Nassau kormányát,melyet az uralkodó reakció szellemében gyakorolt, birodalmi ügyekben pedigMetternich befolyása alatt állott. 1844-ben nőül vette Erzsébetet, Mihály oroszherceg leányát; ennek 1845-ben történt halála után pedig anhalti Adelheidhercegnővel kelt egybe (1851 ápril). E házasságból két gyermeke született,Vilmos trónörökös és Hilda hercegnő. Az 1864-iki dán hadjáratban az egyikbirodalmi dandárt vezényelte. Belügyi kormányában mindvégig ellensége volt aszabadelvű eszméknek. Az 1866. évi háborúban Ausztria részére állott, amiértBismarck, noha a nassaui csapatok csatában sem vettek részt, a hercegségetPoroszországba bekebelezte, mi ellen a Bécsbe költözött herceg eleinténtiltakozott; később 9 millió tallér végkielégítés mellett trónjáról véglegesenleköszönt. Nagyterjedelmű magánbirtokait, vadaskertjét és gyönyörű kastélyaitaz 1867 szept. 22. kötött szerződés értelmében visszakapta. Azóta a teletBécsben, a nyarat a Taunusban fekvő csodaszép «Königstein» villájában szoktatölteni. A német császári udvarral szemben tartózkodó, bár nem ellenségesmagatartást tanusított. 1885-ben a bádeni nagyhercegség örököse A. leányát,Hildát jegyezte el; e házasság által a nassaui és Hohenzollern-családrokonságba lépett egymással. III. Vilmos, Németalföld királyának halálaesetére, ki már régebben gyengélkedett, a Németalföld és Luxemburg közöttfennálló perszonális unió véget érvén, a luxemburgi nagyhercegség trónjáraAdolf herceg emelhetett első sorban törvényes igényt. 1889. tavasszal Vilmoskirály oly súlyosan megbetegedett, hogy Németalföldön ideiglenes kormányalakult, a luxemburgi kamara pedig elhatározta, hogy ideiglenes kormányzónakA.-t hívja meg, mint törvényes örököst. Adolf elfogadta a meghívást és 1889ápril 10-én Luxemburgba csakugyan bevonult. A következő napon pedig esküt tettaz alkotmányra. Ekkor III. Vilmos váratlanul annyira fölépült, hogy máj. 3-ánismét átvehette az ország vezetését; A. tehát kénytelen volt Luxemburgbólmegint távozni. 1889 november havában azonban III. Vilmos ujból súlyos beteglett és nov. 25-én meghalt. A. herceg (dec. 8.) véglegesen elfoglalta újtrónját és letette az esküt. Fia és örököse Vilmos, szül. 1852 ápril 22-én, azosztrák-magyar I hadseregben az őrnagyi rangig vitte.

6. A. György,Schhaumburg-Lippe hercege. szül. 1817 aug. 1. Az uralkodásban György apjátkövette 1860 nov. 21. 1866-ban Poroszország pártjára állott, a háború utánpedig tagja lett az északi német szövetségnek; 1870. a német birodalomfejedelmeinek sorába lépett. Neje Hermina, waldeck-i hercegnő.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is