Adómegszavazás és megtagadás

Az adómegszavazás joga egyikalkotmányi alapjog, mely kettős értelemben használtatik: nevezetesen jelenti azadókat megállapító, tehát új adókat behozó törvények megszavazását; szorosabbértelemben pedig a törvényekben már meghatározott adóknak időszakonkint,rendesen évenkint való megajánlását, vagyis fölhatalmazását a kormányzatnakarra, hogy azokat az adókat tényleg beszedhesse. Utóbbi jelentése szerint az u.n. budgetjog körébe tartozik. Magyarországon ősi alkotmányunkból eredő sohakétségbe nem vont joga a nemzetnek az adók és szubszidiumok engedélyezése azországgyűlésen. Tilos volt mindenkor egyesnek úgy mint a törvényhatóságoknakorsz. gyűlésileg meg nem szavazott adókat megajánlani, fizetni, azokbehajtásánál közreműködni. Ama hatályos törvényhatósági törvény 1886. XXI.t.-cikk is világosan kiveszi a végrehajtás kötelezettsége alól azokat a kormányrendeleteket,melyek országgyűlésileg meg nem szavazott adóknak tényleges beszedésérevonatkoznak, s csupán az előmunkálatokat rendeli teljesítendőknek, amennyibentörvényekben meghatározott adókról volna szó. Az adótörvények, illetvejavaslatok elvetése, tehát az új adók megtagadása kétségen felül állójoga azországgyűlésnek, épp úgy, mint bármely törvényjavaslat elvetése, de nem ilyenvilágos az, hogy a törvényekben megállapított adók egész mérvükbenmegtagadhatók volnának. (L. Budget.) Hasonló módon mint az országos adókra azországgyűlés, adómegszavazási jogot gyakorolnak a törvényhatóságok bizottságaiés a községek képviseletei a vármegyei, illetőleg községi adókra és pótadókra,a törvények határain belül. Az erre vonatkozó határozatokhoz azonban mindig afelügyeleti hatóság jóváhagyása szükséges.

Forrás: Pallas Nagylexikon