Adriai tenger

az a tenger, mely a Balkán ésApennini félszigeteket egymástól elválasztja, a Földközi tenger egy nagy öble,mely Európa szívéhez legközelebb ér, úgy hogy általa természetes út nyílikegyrészt a Kelet, s másrészt a Szuez-csatornán keresztül Ázsia felé. Az Adriai-tengerta Jóni-tengerrel a csak 70 km. széles tengerszoros köti össze. Felülete 132,000km², hossza 850-960 km., szél. 120-180 km., partvonalának hossza1980 km. Mélysége Brindisi és Raguza közt 1030 m., Lissa szigettől nyugatraazonban csak 311 m. É. végét a velencei s trieszti öblök képezik; az utóbbit aQuarnerotól vagyis fiumei öböltől az isztriai félsziget választja el. Az Adriaitenger nyugati partja egyhangú, öblökben szegény, északnyugaton mocsarak v.lagunák kisérik; itteni öblei közül a Manfredoniai érdemel említést. A keletipart ellenben szaggatott, sziklás, meredek, mely előtt ezernyi apróbb-nagyobb,hosszúra nyúló sziklás sziget és szirtzátony sora vonul el, mely szigetek közüllegnevezetesebb északról délre haladva: Veglia, Cherso Lussin, Arbe Pago IsolaLunga v. Grossa, Brazza, Lesina, Lissa, Curzola, Lagosta, Meleda. Legfontosabbváros az olasz partokon, Velence, Chioggia, Rimini, Pesaro, Sinigaglia, Ancona,Manfredonia, Barletta, Trani, Malfetta, Bari, Monopoli, Brindisi és Otranto. A keletiparton Trieszt, Pirano, Rovigno, Pola, Fiume, Buccari, Zengg, Zára, Sebenico,Spalato, Raguza, Cattaro, Durazzo és Valona v. Avlona. A legnevezetesebbfolyók, melyek az Adriai tengerbe ömlenek, az olasz partokon az Adige és Pó,melyek a partot folyton építik előre. A többi olaszországi folyó csak rövidparti folyó, hasonlóan a keleti partokéihoz: a Narenta, Drin és Koszához. Azédes víz e kevés mennyiségének következménye talán, az Adriai tenger rendkivülnagy sótartalma. A tengerfenék a Pó torkolata közelében iszap, az isztriai ésdalmát partoknál homok, mész és agyag. Az árapály gyenge mint aFöldközi-tengerben s így a tengerészre jelentősége nincs. Általában a K. oldala hajózásra alkalmasabb mint a nyugati, mert a parti hegyek a kikötőket a hegyekbőllejövő északkeleti boraszelek ellen védelmezik. A legfontosabb kereskedelmikikötő most Trieszt, mely ma már Velencét is megelőzte, bár ez utóbbi aBrenner-vasut megnyitása óta ismét fellendült. Magyar részről Fiumeért tesznekigen sokat. Brindisinek a Szuez-csatornán túli kereskedelemben jutott kiválószerepe. A halászat igen élénk s tőke-, szardella-, angolna-, stb. halakkallátja el a piacot; a velencei osztriga igen hites; néha delfinek és cápák isfordulnak elő. V. ö. Marieni, Portolano del mare Adriatico, Wien 1845;Constantini, Guida pratico per la navigazione del mare Adriatico, Triest, 1864:Le Gras, Manuel de la navigation dans la mer Adriatique, Paris, 1855; Wolf u.Luksch, Physik. Untersuchungen im A. und sicil.-ionischen Meere, Wien 1881; Schweiger-Lerchenfeld,Die Adria, Wien 1882; Österreicher und Imbert, Generalkarte des A. Meeres, Wien1879. 4 lap; KüstenKarte des A. M., vom Hydrogr. Amt der k. k. Kriegsmarine,Pola, 1879.

Forrás: Pallas Nagylexikon