Adrián

bíbornok. Szül. Toscana kisvárosában, Cornetoban 1458 körül. A Castelli család ivadéka. TanulmányaitRómában végezte. Tanultságával és ügyességével megnyerte VIII Ince pápa kegyét.Ennek folytán 1485-ben skót nuncius, 1490ben angol nuncius lett. Angliában VII.Henrik a római udvarnál való ügyviselőjévé választotta, 1504-ben pedig aherefordi püspökséggel ruházta fel. Röviddel ezután VII. Sándor pápavisszahívta és titkárává, papi és világi ügyekben főhelynökévé és 1505-benbíbornokká nevezte ki. A hatalmas befolyását és dúsgazdagságát irigylő BorgiaCézár meg akará őt mérgezni, de a pohárnok tévedése következtében a pápávalegyütt ő maga lett a bűnös szándék áldozata. II. Gyula pápa kegyét azonban nemtudta maga részére kivívni, azért 1507-ben Trient területére vonult, hol atudományoknak élt és «De modis latine scribendi» c. munkán dolgozott. II. Gyulahalála után X. Leo szintén kitüntetőleg bánt vele, de a Petrucci-feleösszeesküvés, mely a pápa ellen volt tervezve s melyről ő állítólag tudomássalbirt, bukását idézte elő. Ekkor (1517 juniusban) Velencébe ment. Itt kapta ahírt, hogy átok alá vetették és méltóságaitól s javadalmaitól megfosztották.Sorsáról többet megtudni nem lehetett. Némelyek szerint pénzvágyó szolgája öltemeg, mások szerint Ázsiába ment. Nem lehetetlen, hogy Németországban V. Károlyvédelme alatt, kinek egyik könyvét «De sermone latino» ajánlotta, csendesvisszavonultságban végezte életet. Kevés, de klasszikai tudományosságottanusító iratot hagyott hátra.

Forrás: Pallas Nagylexikon