Aetiologia

(gör. aitiologia), Ae.-mondák,melyek valamely természeti tárgy, tünemény, vagy az előbbi valamelytulajdonságának okát, eredetét, számazását magyarázzák. Különösen nagyongyakoriak az állatok és növények feltünőbb tulajdonságait, kiválóbb-ismertetőjeleit, az emberhez, v. az istenekhez való viszonyukból magyarázó Ae.-mondák,melyek egy része a keresztény vallás hatása következtében népies legendákkáalakult s a ker. vallás alakjait szerepelteti ott, ahol régebben valamelypogány istenség állott a monda középpontjában. Ilyenek p. a gabonaszemekalakjára, a kalász eredetére, némely madarak hangjára stb. vonatkozóKrisztus-legendák, minők a magyar népnél is igen járatosak s többnyire analogszláv, germán és román mondákkal párhuzamosak. Közös vonásuk e legendáknak,hogy a természeti tárgyaknak az emberre kiválóan hasznos tulajdonságaitvalamely jóindulatú felsőbb lény áldásának, a kártékonyakat és vészthozókatpedig v. valamely egyáltalában ellenséges, kaján szellem ártó beavatkozásának,v. pedig a különben jóakaratú, de az emberek gonoszságán méltó haragra lobbantistenség (szellem, szent, tündér stb.) átkának, büntetésének tulajdonítják. A.a legprimitivebb népek hagyományos elbeszélései és világfelfogását jellemzővélekedései között is nagyobb számban akadnak, s a művelődés alacsonyabbfokán ugyanazon szolgálatot teljesítik a tünemények és jelenségek okát fürkészőember értelmi tárházában, mint a magasb fejlődési fokra jutott ember analogkérdéseivel szemben a szűntelen táguló ismeretkörrel együtt fejlődő tudományoselméletek és magyarázatok. Növénytani értelemben, a növénypatologiának az azága, amely a növénybetegségek okait kutatja. Orvostani szempontból, l.Kóroktan.

Forrás: Pallas Nagylexikon