Afanit

(Aphanit, ásv.), olyan igen aprószemű, tömött kőzet, melynek elegyrészeit szabad szemmel észre nem lehet venni.Különösen az igen apró szemű augittrachitot, dioritot s diabaszt illették enévvel, mely azonban ma már nem használatos, mert a mikroszkóp használata óta akőzettanban az afanit szó elvesztette kőzetfaj jellegét. Ma A. kőzetrőlszólunk, kőzetszerkezeti, szöveti szempontból, midőn ugyanis valamely eruptivkőzet annyira tömött, hogy ásvány-elegyrészei mikroszkóppal egyáltalában nemkonstatálhatók. A külsőleg egészen egyöntetűnek látszó, szarukőneműpaláskőzetét, melynek összetétele a mikroszkóp alatt a dioritéval vagydiabaszéval egyezik meg, A.-palának is nevezik. A hellefüntához hasonlít.Zöldes színű, szürkés szalagrajzokkal. Quarc és plagioklasz mellett rostosamfibol és. augit az elegyrészek. Gyakran van benne titanit. Régebben az olyanafanitot, melynek üregeiben mészpát és más ásványkristályok tömötten egymásmellett képződtek ki, A.-mandolakő-nek nevezték, vagy mészafanit-nak, különösenakkor, ha a mészpáti gömbök az afanit kőzet anyagát egészen háttérbeszorították. A mészafanit szerkezete gyakran palás és akkor mészafanitpala aneve. A.-porfirt is különböztettek meg, vagyis olyan A.-t (többnyire finomszeműdiabasz), melyben egyes nagyobb labradorit-földpát kristályok voltakkiválva.

Forrás: Pallas Nagylexikon