Agancs

A szarvasfélék ágasszarvai, melyek a tarándszarvas kivételével valamennyi többi szarvasfélénélcsupán a hímen vannak meg s minden évben bizonyos időben lehullanak. Az újonnankinövő A.-k egy ággal mindig gazdagabbak lesznek; tömörek, külső szaruhüvelynélkül; de kezdetben puhák, bunkósak, szőrös bőrrel födöttek, amely csakkésőbben, rendesen a fatörzsekhez való dörzsölés után kopik le. Azt ahomlokcsapot, amelyről az A. nő ki, rózsatőnek, míg az A.-nak a rózsatövön ülőtüskés részletét rózsának nevezik.

Az A. ágai közüla legalsók, mellfelé tekintők a szemágak, a legvégsők, fölfelé tekintők avillaágak; míg a középsők az úgynevezett középágak. A szarvasfélék egyikcsoporjának agancsai lapátformák, mint p. a jávorszarvaséi, tarándéi ésdámvadéi; másik csoportjának agancsai ellenben hengeresek, mint aszarvasfajokéi s az őzéi, melynek agancsai azonban legfeljebb három águakkánőnek. Az A.-kat az iparban is értékesítik s különösen kés- és villanyeleknekdolgozzák fel; finomra reszelt porukból állítólag igen kellemes ízű kocsonyátfőznek, mig a puhákat nyalánkság gyanánt fogyasztják; égetett porukat a fémekés márványlemezek csiszolására használják.

Valamennyi fajnál az agancs kezdetben csak egy csontcsap; a másodikévben a szarvasnál és őznél egy-egy úgynevezett szemággal gazdagszik, amikoraztán villás agancsnak nevezik; a dámvadnál és rénszarvasnál a második évbenegyszerre két szemággal gyarapszik s így háromágunak látszik.

A szarvas és őzagancsain az ágak száma minden évben eggyel növekszik s e szerint aztánmegkülönböztetnek hat-, nyolc-, tíz- tizenkétágú agancsokat; természetesenmindkét agancs ágait számítva. A dámvad és rénszarvas agancsainak csúcsa már aharmadik évben lapulni kezd s évről-évre mind laposabb lesz, míg végrelapát-formát ölt föl hátsó szegélyén különböző számú és állású ágakkal.

A teljesen ésszépen fejlődött, sokágú, hatalmas agancsokat a vadász-emberek az erdeivadászlakok és Vadász-szobák legszebb díszének tartják. A kiválóan szépagancsokból az «Országos magyar vadászati védegylet» évente kiállítást isszokott rendezni Budapesten, rendszerint a lóversenyekkel egy időben, s alegszebb szarvas- és őz-agancsokat három-három díjjal szokták jutalmazni. Újabbankülföldi vadászegyesületek is elhatározták, hogy a budapestiek mintájáraagancskiállításokat rendeznek.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Vadászat