Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ágatlanság... ----

Magyar Magyar Német Német
Ágatlanság... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ágatlanság

egytengelyü vagy ágatlan növény (planta unifunda, caulis simplicissimus). A növények között egyáltalában nem ritka az az eset, hogy bizonyos kisebb v. nagyobb csoportnak, nemnek, fajnak v. fajtának a főtengelye, azaz szára, mely egyenesen a csírából ered, egészen ágatlan marad, s a tetejét csupán virág v. virágok zárják be, tehát a növény egytengelyü lesz melléktengely vagyis ágak nélkül. Az Á. az egyszíküek osztályában uralkodó szokott lenni. Így p. a pálmák kevés kivétellel ágatlanok, s koronájuk csupa nagy, ágas levelekből alakul. Ágatlan az egyszíkü gabonanemek, a tulipán, liliom, áloé, nárcis szára; a kukorica szára pedig csak a kukorica-csőtől, meg a kukorica-fiától lesz ágas. A kétszíküek közt p. a Polygonum-ok alneme a Bistorta v. a Geum-ok Oreogeum Ser. vagyis Siversia Willd. algénusza ágatlan és csak egyvirágú. A rendes utifüvek virágszála is ágatlan, a homoki utifűé (Plantago arenaria) elágazó. A fajok körén belül a sovány földön v. a kemény sziken termő füvek soványabbak és gyakran ágatlanok (Lepidium perfoliatum). A törzs ágatlansága alkalmával a virágzat elágazhatik. Így p. a száz esztendős áloé ( Agave Americana) ágatlanul magasra felnő, de a virágzata ágasbogas, a jácint ágatlan szára fürtvirágzatot visel. A fűnemü növények ágatlan és leveletlen szárát külön szóval virágszálnak v. tőkocsánnak nevezik. Az ágatlanság ellenkezője a polycladia (sokáguság). Az «ágatlan növényrészek kivételes elágazásáról» értekezett Borbás a Term. tud. Közl. 1881. évf. 223 stb. l. s a Botanische Zeitung 1881.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is