Aggtelek

Falu Gömörm. tornaljai j.-ban,(1891). 490 magyar lak., postával: Közelében van a híres baradlaicseppkőbarlang, mely a világnak nagyságra nézve második barlangja. A paleolit vagyis régi kőkorszakban emberek lakták. Acsontházban a barlangi medve csontjaival, agyagcserepekkel, paleolitikus kő- éscsontszerszámokkal együtt emberi csontvázat találtak, valamint új kőkorbelicsont- és agyagszerszámokat. Már akkor rendes temetkező hely volt. A tatárjárásés török háborúk alatt a lakosságnak menedékül szolgált. A barlang elsőfelvételét Raisz Keresztély 1801-1802-ben végezte, de ő csak a Vaskapuigjutott. 1829-ben Vass Imre a barlangnak az átfurás előtt volt végéig, a Pokoligjutott. A Magyarországi Kárpát-Egyesület 1885-ben bérbe, 1886-ban örök bérbevette, ugyanakkor Münnich Kálmán a barlang mérnöki felvételét készítette meg;majd Siegmeth indítványára új átjárót kezdtek törni, melyet 1890 márc. 15.-énfejeztek be. Az aggteleki barlang az 5797,28 m. hosszú főágból, atulajdonképeni folyómederből és számos mellékbarlangból áll, melyek hosszaismét 2683,67 m.; a barlang egész hossza tehát 8480,90 m., melyet csakis aMammuth-barlang hossza múl felül. A barlang bejárata a Poronyatető déli oldalánvan. Lépcsők visznek le az előcsarnokba, amelyből jobbra az első mellékig acsontház ágazik ki; belőle folyik ki az Acheron patak, mely a másikkal, a Stix-szelegyesülve az egész barlangon végig folyik. A csontház alját óriási sziklatömböktakarják s annak Temetési folyosó nevű részében találta Nyáry b. aprehisztorikus maradványokat. Az előcsarnokból az Acheronon átlépve, Palmiraromjai és az Országtábla mellett elhaladva, a Királykutat érjük el, melybőlkitünő víz bugyog ki. Jobbról hagyva a Rókalyukat, nehány lépcsőn aNagytemplomba érünk (benne a Nagyoltár, Szentháromságoszlop), mely 27 m. széless melybe nyílik a Denevérbarlang prehisztorikus lelőhelye.

A Nagytemplomhoza Kistemplom csatlakozik, mely 28-30 m. magas és széles. A büdöstói ágból aStix balfelé a főbarlangba ömlik. Befordulva a büdöstói ágba, a keskeny,meredek Purgatoriumon át a Paradicsom előcsarnokába, majd a Paradicsombajutunk. Visszatérve a főbarlangba, átmegyünk a Kistermen s elhagyva szt. Jánosszobrát és a Nádoroszlopot, melyen József nádor 1806-iki látogatását örökítettemeg, a Moria hegyre mászunk fel, mely 80 m. magas és 50 m. széles üregbenemelkedik. A Török fürdőnél elérjük a barlang mélypontját A Parnasszus tövébenketté válik az út, balra az Ó-ágba, jobbra az Uj-barlangba vezet, mely kettő aLibanon hegyénél találkozik. Itt van a Baradla legnagyobb ürege, mely 100 m.széles és 80-- 85 m. magas; legnagyobb részét a hegyomlásból eredt Libanontölti be. Elhaladunk a Murány vára, a Kaukazus, a Táborhegy mellett, hogy aVaskaput elérjük; itt legszebb a Szultán pamlaga és az Olimpus. Kristálytisztacseppkőképződmények a Tündérvár és Szemiramis függő kertjei. Utunkba ejtjük sBudai alagutat és a Retekbarlangot, míg az Aranyuton a barlang legszebb részétérjük el; a 35 m. magas Gellérthegy nevű sziklán 20 m. magas, 8 m. vastag,felfelé kicsucsosodó oszlop, a Csillagvizsgáló torony áll, mely a barlang 32 m.magas boltozatát látszik hordani. Ganimedesz kútjánál szomjuságunkat oltva 8órai gyaloglás után a Poklon keresztül az új áttörésbe s azon át ismétnapvilágra jutunk. A barlangot a Magy. Kárpátegyes. keleti osztálya gondozza sintézője Baksay Dániel aggteleki ref. lelkész. Régi bejárata Aggtelektőlnegyedórányira van s mellette turistaház épült; az új bejárat, a falutólkeletre, félórányira van a jósafői út mellett; az egész barlang bejárása 8 órátigényel, de az új bejárat mellett levő legszebb részek megtekintésére 3 óraelegendő. A. vasuti állomása Tornalja (kocsin 1 1/2 óra); továbbá Pelsőc (1 1/2óra) a Dobsina felől és Torna (3 óra) a Kassa felől érkezők részére.

Forrás: Pallas Nagylexikon