Agon

(gör. a. m. verseny). A régigörögök kétféle küzdelmet értettek e néven; az egyikben a testi ügyesség, amásikban a zenei képzettség, költészet és tánc volt próbára téve. A rendezőket,kik egyúttal mint versenybírák szerepeltek s a jutalmakat kiosztották,agonotétek-nek hívták. A leghíresebb agonok az olimpiai, pithiai nemeai ésisztmosi játékok voltak. Rómában már a köztársaság utolsó szakában találkozunka görögökéhez hasonló versenyekkel. Nero az olimpiai játékok mintájára a mindennegyedik évben ismétlődő Neroneákat rendelte el. Egészen az ókor végéigtartotta fenn magát az u. n. agon Capitolinus. Megalapítója Domiciánus császár,aki a zenei előadások számára a Marsmezőn odeumot, az atlétai versenyeknekpedig ugyanott stádiont építtetett. Róma fennállásának 1000 éves emlékünnepealkalmával, Kr. u. 248-ban, szintén A.-t rendeztek. - A. volt egyúttal aversenynek személyesítése a görögöknél. A képző művészetben fiatal, erőteljesifjú alakjában ábrázolták, ki bal kezében pálmát tart, jobb kezével pedigmegkoszorúzza a fejét.

Forrás: Pallas Nagylexikon