Ágoston

1. Ker. János, egyházi és történelmi iró, áldozó pap, szül. Nagy-Károlyban 1787., megh. 1863.,gyulai káplán, majd szentandrási plébános volt (Békésm.), 1823-ban nyugalomba vonult s Pesten élt. Történelmi dolgozatokat irt a Tudományos Gyüjteménybe (1820-27) és utazási cikkeket a Hasznos Mulatságokba; önálló hittudományi munkái: Lehet-e? van-e? egyedül üdvözítő eklézsia? (Pest 1812); Megbővített mágnes ... minden kereszt. felekezetbeli magyaroknak arra, hogy az igaz, nemzeti római keresztény kath. religióba egyesüljenek a boldogságra. (U. o. 1823.)

2. A. Péter, jezsuita hitszónok és egyházi iró, szül. Szent-Léleken, a székelyföldön 1616-ban, meghalt 1689. Sokáig volt Nagyszombatban hitszónok és tanár s a szt. Adalbertról nevezett nevelőintézet igazgatója; kötelességeit mint pap és a; török hódoltság területre több izben kiküldött misszionárius nagy önfeláldozással teljesítette; börtönt és kinzást szenvedett s egy kolera alkalmával a legnagyobb veszedelemnek tette ki magát. Irt és fordított lelki épülésre szánt műveket, u. m. Lelki patika (Lőcse 1669), Szivek kincse (Nagyszombat 1671. és többször), Mirrhaszedő zarándok (u. o. 1672), Mennyei követek (u. o. 1691) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon