Agrár-kérdés Bosznia-Hercegovinában
Ezen a néven ismeretes az a vitásállapot, mely a leginkább mohammedán vallású bosnyák földesurak s keresztényföldmívelők között fennáll. A bosnyák földbirtok ugyanis, leszámítva atulajdonos szabad rendelkezésére visszatartott csekélyebb kiterjedésű területet,mely beglik néven ismeretes, nem a tulajdonos közvetlen művelése alatt áll,hanem e célból a kmet-eknek v. törökül csiftcsik-nek nevezett jobbágy-féleföldmívesek kezén van, kik a termésnek, vidék és terményminőség szerint,harmadát, negyedét vagy ötödét tartoznak az uraságnak (aga, spahi) természetbenbeszolgáltatni. A kmet a neki művelés alá adott földről csak hatósági ítéletalapján, s csupán súlyos beszámítás alá eső hanyagság miatt mozdítható el. Aföld használati joga rendszerint gyermekeire is átszáll. Természetes, hogy ilykörülmények között nem közömbös a földesúrra, hogy miféle kmet műveli földjét,mert szorgalmas jobbágy után nagyobb jövedelemre számíthat, mint kevésbbészorgalmas után. A kmet eltávolítása pedig nehézségekbe ütközvén, aföldtulajdonos és kmet között a pereskedés, ennek következtében aztán az egymásellen való osztálygyűlölet napirenden van. Már a török kormány iparkodott eztaz áldatlan állapotot különféle rendeletekkel szabályozni, de nem igenkielégítő eredménnyel. Legutolsó s legrészletesebb rendelete a török kormánynaka mohammedán időszámítás szerint 1276. évi Safer hónap 14-én (1859 szept.12-én) kelt rendelet, mely 13 pontban szabályozta a földesúr és kmet közöttiviszonyt, s melynek hatálya Bosznia-Hercegovinára és Novibazárra terjed ki. Eza rendelet az okkupált tartományokban mai nap is érvényben van, s a törökeredetinek német fordítása a «Sammlung der für Bosnien und die Herzegowinaerlassenen Gesetze stb. 1878-80» címü törvénygyűjtemény I. kötetének 507 skövetkező lapjain található.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|