Agrár-törvények Rómában

(leges agrariae). Az agerpublicus (az állam tulajdonát képező földbirtok) tárgyában hozott törvények. AVII. század elején (Kr. sz. e.) itt bővebben nem részletezhető okoknál fogva,melyek közőtt azonban nem utolsó volt az, hogy az «ager publicust» tized éslegeltetési díjért csak nagy részletekben, tehát csak a vagyonosoknak voltszokás bérbeadni, a politikai jogok birtokában levő nép tömege elszegényedett,földbirtokából kiesett, úgy hogy a római nép csak két osztályra szakadt: aroppant földbirtokot összehalmozott gazdag foldbirtokosok - a felső tízezer - ésa birtokát vesztett vagyontalan proletariátus osztályára. A dúsgazdag és aszegény között levő átmenetet közvetítő, s minden államnak alaperejét slétföltételét képező «középosztály», mely a par excellence földmívelésiállamban az ipar s kereskedelem terén sem képződhetett, teljesen hiányzott. Ahelyzetnek veszélyességét már a sziciliai rabszolgalázadás - a gazdagokföldbirtokaikat kizárólag rabszolgák által miveltették - félreismerhetetlennétette. Új kis földbirtokok képezése azért halaszthatlan teendő volt.

Az előbbiszázadokban e célra szolgált u. n. assignatio - újonnan meghódított itáliaitelkek utalványozása - ily hódítások megszűntével többé nem fordulhatott elő, saz ugyanezen célra szolgáló katonai telepek az azzal járó nagy teher miattszintén nem voltak létesíthetők a szükséges mérvben. A nagy feladat megoldásátTiberius Gracchusnak «lex sempronia agraria» nevű törvénye célozta, melynekértelmében az «ager publicus»ból senkinek sem szabad többet bírnia 50 holdnál(ha egy figyermeke van, 750, két figyermekkel 1000 holdat, mint föltétlenmaximumot); az egyes polgároknál találkozó többlet visszavonassék, s ebből aföldbirtok nélküli polgároknak 30 holdnyi telkek adassanak, nem tulajdonul,hanem örök s elidegeníthetlen haszonbérletül, mérsékelt haszonbér (vectigal)mellett. Azonban úgy ez a törvény, mint az a hasonló; melyet a nemestörekvéseiért életével lakolt Tiberius Gracchus fivére Cajus ujított fel, aszenátus ellenzésén hajótörést szenvedett. Hasonló sorsban részesültek akésőbbi e tárgyban hozott többi törvények is, mig végre Julius Caesarnaksikerült a lex Julia campana keresztülvitele úgy, hogy az agrár kérdéstkielégítő módon oldotta meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon