Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Agrár felső... ----

Magyar Magyar Német Német
Agrár felső... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Agrár felsőoktatás

Az agrár felsőoktatás a m. felsőokt. azon ága, amelyben az intézmények a mezőgazdaság, az erdő- és fagazdaság, a kertészet, ill. az élelmiszeripar felsőfokú végzettségű szakembereinek képzését látják el. Az agrár felsőoktatás gazdag hagyományokkal rendelkezik a m. felsőokt.-ban. Mezőgazdasági ismereteket már a nagyszombati egy.-en (al. 1635) és a sárospataki főisk.-n is oktattak. Mitterpacher Lajos (1734-1814) a Pestre helyezett nagyszombati egy.-en Oeconomia rurális c. oktatta a mezőgazdaság elméleti alapjait, és erről terjedelmes tkv.-et jelentetett meg (1816). Az agrár felsőoktatás első hazai intézményt, a Georgikont, Keszthelyen 1797-ben Festetics György al. olyan szakemberekre bízva az okt.-t, mint Nagyváthy János és Tessedik Sámuel. A hazai agrár felsőoktatás második meghatározó kezdeményezése a Mosonmagyaróvári Gazdasági Felsőbb Tanint. volt, amelyet 1818-ban al. Albert Kázmér szász-tescheni herceg. Mindkét intézményben a képzés elsődleges célja a gazdatisztképzés volt. Utóbbi sokáig a Monarchia közp.-i agrárfelsőokt.-i tanint.-e volt, ahol az oktatás német nyelven folyt. A két intézmény - egyesített formában (1989) - lényegében a mai napig folyamatosan szolgálja az agrár felsőoktatást Pannon Agrártud.-i Egy. néven. A Pannon Agrártud.-i Egy. három karra tagolódik: A Georgikon Mezőgazdaság-tud.-i Kar (Keszthely), Mezőgazdaság-tud.-i Kar (Mosonmagyaróvár), Állattenyésztési Kar (Kaposvár). Ez utóbbi az egy. legfiatalabb egysége: 1961-ben al., mint felsőfokú mezőgazdasági technikumot. A XIX. sz.-ban, főleg a kiegyezést követően dinamikusan fejlődött a m. felsőokt., amelybe beletartozott az agrár felsőoktatás is. 1868-ban Debrecen városa és a m. áll. Orsz. Felsőbb Gazdasági Tanint.-et hozott létre, amely jogelődje a ma is működő Debreceni Agrártud.-i Egy.- nek. Az egy.-nek a Debrecenben működő Mezőgazdaság-tud.-i Karon kívül két főisk.-i kara van: a Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar (Szarvas), amelynek jogelődje az 1780-ban Tessedik Sámuel által al. mezőgazdasági szakisk. Ez az intézmény ugyan 1806 és 1927 között nem funkcionált, mégis a kar szakmai identitását ettől az al.-tól származtatja. Az egy. harmadik egysége az Állattenyésztési Főisk.-i Kar (Hódmezővásárhely), amelyet 1896-ban, mint földműves isk.-t alapítottak; 1965-től működik főisk.-ként. - A m. agrár felsőoktatás leguniverzálisabb intézménye a Gödöllői Agrártud.-i Egy. Bár szorosan vett al.-a 1945, mégis az egy.-i szintű agrár felsőoktatás tényleges folytatásának tekinthető, hiszen a jogelődöt 1920-ban hozták létre Budapesti Kir. M. Tud.-egy.-i Közgazdaság-tud.-i Kar néven, amelyen belül a mezőgazdasági képzést a Mezőgazdasági Oszt. látta el. Az egy. jelenlegi székhelyén 1949-től működik. Három egy.-i karra - a Gazdaság- és Társ.-tud.-i Kar, amelynek keretében folyik a mezőgazdasági mérnöktanár és a Munkavállalási Tanácsadó képzés; a Mezőgazdaság-tud.-i Kar és Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar - Gödöllőn működik. A főisk.-i szintű képzést a Mezőgazdasági Főisk.-i Kar (Gyöngyös), a Mezőgazdasági Gépész-üzemmérnöki Kar (Nyíregyháza) látja el. Ezen kívül az egy. önálló képzési joggal felruházott intézménye a Vezető- és Továbbképző Int., valamint a Kereskedelmi és Vállalkozási Akad. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egy. az 1853-ban al. Haszonkertészeket képző Gyakorlati Tanint. jogutódjának tekinti magát. Az egy.-et jelen struktúrájában 1953-ban al. Három egy.-i kara - a Kertészeti Kar, az Élelmiszeripari Kar, a Tájépítészeti-, Védelmi és Fejlesztési Kar - Bp.-en található. Két főisk.-i kara van - a Kertészeti Főisk.-i Kar (Kecskemét), amelynek jogelődje az 1926-ban létrehozott Magyar Kir. Gazdasági Szaktanító Int. egyebek között az agrárped.-képzés egyik gyökerét is jelenti. Az Élelmiszeripari Főisk.-i Kar (Szeged), hosszú ideig a m. élelmiszeripari szakemberképzés egyetlen hazai bázisa volt. - Az agrár felsőoktatáson belül sajátos területet jelent az állatorvosképzés (Állatorvos-tudományi Egyetem). - Az agrár felsőoktatás szintén nagy hagyományú intézménye az Erdészeti és Faipari Egy. Az egy. büszke a selmecbányai hagyományokra: a jogelőd intézményt 1763-ban Mária Terézia mint Bányászati Főtanint.-et hozta létre. A jelenlegi erdőmérnöki képzést azonban csak 1808-tól folytatják, így az egy. ezt az időpontot tekinti al.-i évének. Az egy. 1919-től működik jelenlegi székhelyén, Sopronban, ahol két kar, az Erdőmérnöki és a Faipari Mérnöki Kar található. Az egy. főisk.-i kara a Földmérési és Földrendezői Főisk.-i Kar (Székesfehérvár). - A m. agrár felsőoktatás tehát hat egy.-i szervezetben végzi oktatómunkáját. Tevékenységük elsősorban a mezőgazdaság, az erdő- és tájgazdálkodás, a term.-védelem feladatainak magas szintű megoldása. Az agrár felsőoktatási intézmények számos kapcsolatot teremtenek a tud.-ok valamennyi területével. Hagyományait tekintve az agrár felsőoktatás a m. értelmiségképzés egyik legsokoldalúbb szerv.-ét és ehhez kapcsolódó értékrendjét képviseli. A agrár felsőoktatás mind a képzés tartalmát, mind szerv.-i feltételeit tekintve egyenértékűek a fejlettebb áll.-ok hasonló intézményeivel. Az 1994/95-ös tanévben, az intézményhálózatban mintegy 11 000 fő tanult. - Ir. Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete. (Összeáll. Csíki L.) Bp. 1943.; Az Erdészeti és Faipari Egyetem jubileumi évkönyve. (Szerk. Herpay I.) Sopron, 1970.; Az Agrártudományi Egyetem Évkönyvei 1969-1989. Gödöllő, 1969-1989.; Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem. (Szerk. Voit P.) Bp. 1991.; A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. (Főszerk. Szász G.) Debrecen, 1993.; Csíki L.: A keszthelyi agrár-felsőoktatás története. Keszthely, 1993.; Walleshausen Gy.: A magyaróvári agrár-felsőoktatás 175 éve 1818-1993. Mosonmagyaróvár, 1993.; Dokumentumok a magyar állatorvosi oktatás történetéhez. 3. 1850-1875. (Szerk. Bakonyi F.-né-Gábor I.-Drobinoha A.) Bp. 1994.; Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái. (Szerk. Szögi L.) Bp. 1994.

Völgyesy Pál

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is