Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Agricola... ----

Magyar Magyar Német Német
Agricola... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Agricola

1. György (igazi nevén Bauer),német mineralogus, az újabb ásványtani tudomány és metallurgia megalapítója,szül. Glogauban 1490 márc. 24., megh. Chemnitzben 1555 nov. 21. 1527-ben mintgyakorlóorvos telepedett le Joachimsthalban, ahol nagy szeretettel foglalkozottásványtani és metallurgiai tanulmányokkal. 1528. jelent meg tőle «Bermannus,sive de re metallica dialogus» c. munka, mely az első minerologiai könyv,melyet az ókor óta publikáltak. Beutazta a szász Érchegységet és a szászkormánynak a bányászat megjavítására különböző ajánlatokat tett. 1530-ban Móricválasztófejedelem meghívására Chemnitzbe ment, ahol történelmi tanulmányokkalis foglalkozott («Dominatores Saxonici a prima origine ad hanc aetatem», Freiberg),1544. irta «De ortu et causis subterraneorum», 1545-ben «De natura eorum quaeeffluunt e terra». 1546-ban «De natura fossilium» c. munkáit. Az utóbbi kétmunka az ásványoknak legelső szisztematikai feldolgozása. A XVII. századigkiválóan ezek szolgáltak alapul az ásványok leirásában. A. külső tulajdonságaikszerint (szín, átlátszóság, íz, szag, keménység, alak), azután kémiai ésfizikai tulajdonságuk, meg egyszerű vagy összetett voltuk szerint írja le azásványokat. Egyszerű, földes, konkréciós, kőnemű és fémes ásványokatkülönböztet meg, de szól már az ásványoknak gyakorlati hasznáról is. 1546.jelent meg «De veteris et novis metallis», 1548. «Deus animantibussubterraneis» c. munkája. Főmunkája «De re metallica libri XII» 1556-ban halálaután jelent meg számos fametszettel. Ez a munka valóságos felforgatást idézettelő a bányászat s az ásványtan terén, mert ezzel A. az észszerű bányamívelésmegteremtőjévé lett. Összes munkáinak teljes kiadása 1657-ben jelent megBázelben. Mineralogiai munkáit németül 4 kötetben E. Lehman adta ki Freibergben1806-1813. Életrajzát írta Dr. F. L. Becher: «Die Mineralogen G. Agricola undWerner. Freiberg 1879.»

2. A. KeresztélyLajos, német tájképfestő, szül. 1667-ben és meghalt 1719-ben Regensburgban,előszeretettel Augsburgban tanárkodott. Ismételt utazásai egész Európánkeresztül, eklektikus iránya és festői érzéke jeles tájfestővé tették. Képeinekkülönösen világítása sikerült. Legtöbb műve a schwerini képtárban látható;vannak még képei a braunschweigi, drezdai, kasseli, gothai, bécsigyűjteményekben, de olasz képtárakban is találhatók.

3. A. Rudolf(igazi neve Roelef Huysman), szül. Groeningen mellett Baflo fríz faluban1444-ben, megh. 1486. Állítólag Kempis Tamásnál tanult Zwollban, s itt szereztevolna meg ritka ügyességét kéziratok másolásában s festésében. Kiváló zenész ésköltő is volt. Egyik groeningeni templom orgonája az ő műve. Zwollból Louvainbement, ahol kivált latin stilusával s filozofiai tehetségével tűnt fel. InnétPárisba ment, ahol több évig tanult s tanított. A klasszikusok szereteteOlaszországba vonzotta; két évig maradt Ferrarában, Aristotelest s a rómaiírókat tanulmányozni. Visszatérve hazájába; visszautasított minden hivatalt,melyet bőven ajánlottak neki. Szerette a szabad, független a vándor életet. Egyideig barátja s tanítványa Dalbergi János, miután worms-i érsekké lett,Wormsban s Heidelbergben tudta visszatartani s vele együtt 1484-ben Rómába isment. Élte végső éveit Heidelbergben töltötte, ahol nagy sikerrel tanított.Filozofiai főműve: De inventione dialectica libri tres, melynek főleg a stiljeszép. Agricola egyénisége volt kiváló; inkább humanista mint filozofus; egyikea legelső német humanistáknak aki Reuchlin előtt tanította a görögötHeidelbergben s Erasmus előtt irt szintén latinul. Nagy hirben állott Olasz-sFranciaországban is, de legtöbbet köszön neki Németország, melynek egyiklegelső tanítója volt a klasszikus irodalomban. L. v. Bezold: R. Agricola.(München, 1887.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is