Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Agrippa... ----

Magyar Magyar Német Német
Agrippa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Agrippa

1. az ókoriszkepticizmus kiváló képviselője. Főműve: a kételkedés öt szempontja (tropusa),amivel iskolájának tíz szempontját egyszerűsítette s a szkeptikus elméletetnemcsak jobban rendezte, hanem mélyebbé is tette. Az emberi ismeretek viszonyosmivoltát, az igazság abszolut kritériumának lehetetlenségét nagy erővel,szabatosan fejtegette. - 2. A. Henrik Crnélius de Nettesheim bizonyára egyike alegkalandosabb életü filozofusoknak és legsajátságosabb elméknek. Kölnbenszületett nemes családból 1486., megh. Grenobleban 1534. Először hadi szolgálatbalépett s két évig szolgált Miksa császár hadseregében Olaszországban. Megunvána hadi dicsőséget, a tanulásra adta magát s orvosdoktorrá lett. 1506-1509Francia-és Spanyolországban járt, ahol a titkos mesterségeket: alkímiát,jóslást űzte, s titkos társaságok alakításán fáradozott. 1509-ben a héber nyelvtanára volt Dôleban (Bourgogne), de a szerzetesek eretnekséggel vádolták smenekülésre kényszerítették. Londonba megy; innen haza Kölnbe, ahol a teologiáttanítja, majd Páviába, ahol miután Hermes trismegistos iratait magyarázta,ismét mágiával vádolják. Kisebb kalandjait elhagyva, említsük meg, hogy1518-ban mint Metz város szindikusa lép fel, ahol ügyeit azzal rontja, hogy egyfiatal, boszorkánysággal vádolt parasztasszonyt megvédelmez. Újra vándorútrakél, Kölnben jelenik meg, majd Freiburgban s Lyonban, ahol orvosi gyakorlatraadja magát. I. Ferenc Savoyai Lujza első orvosává nevezi ki. De csakhamarkegyvesztetté lesz és más állás után néz. Akkor négyen hívják magukhoz, azangol király, egy német meg egy olasz nagy úr és Margit Németalföldkormányzója. Az utóbbi meghívást fogadja el; V.Károly, Margit bátyja kineveziudvari történetirónak, de Margit halálával ismét állás nélkül van. Ekkor írtakét főművét: «De vanitate scientiarum» (a tudományok hiábavalóságáról) és «Deocculta» Philosophia» (a titkos filozofiáról), a miért börtönre kerül(1530-1531). Kiszabadulván, Kölnbe tér vissza, aztán újra Lyonba megy, aholmásodszor is azon ürügy alatt, hogy I. Ferenc anyja ellen írt, becsukják. «Atudományok hiábavalóságáról » c. művében kikel a tudomány ellen, mely az emberinemet tönkre teszi, a lelket vétekbe dönti, a hit világát eloltja s ahazugságot trónra ülteti. E mű keserű szatira a XVI. század műveltsége éstudománya ellen. A teologia ellen is oly hévvel tör ki, hogy nemcsodálkozhatunk az üldözéseken, melyek ellene irányultak. A mű becses ésfolytatását leli később Descartes «Discours»-jában, mely hasonló módon, bárkevesebb hévvel küzd a kor hamis tudományossága ellen. Második műve az egyháztanait újplatonikus és misztikus fogalmakkal elegyíti: a mágiának rendszere.Művei összegyűjtve 1550-ben és 1660-ban jelentek meg Lyonban. Egy németfordítás 1856-ban jelent meg Stuttgartban. L. Morley: The life of H. C. Agrippav. Nettesheim 2 köt. (London 1856.) Sigwart, Kl. Schriften. (1889.) HattyuffiDezső, Két régi babona. (Századok. 1891. 501 l.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is