Ágvitorlák

(tengerészet német Gaffelsegel, ol. ghis, randa, ang. trysails). (B tábla.) Igy nevezik azokat a vitorlákat, melyeket felső szegélyzőjükkel öltenek az ágakra. Az ág eme vitorláknál a vitorlafát helyettesíti, hasonlóan a póznaárbochoz vagy az árboctörzshöz, ahová a vitorlának belső szegélyzőjét kötik. A vitorlának alakja egy domborított dülényhez hasonlít. A külső szegélyző alján van a vitőrlaszarv (1, 16, 42), melybe a vitorla kifeszítésére szolgáló ágszarv kötele (A tábla 71) akasztatik be csigájával. Az ágvitorlák is kisebbíthetők és a fogások vétele végett, az alsó szegélyző felett ezzel párhuzamosan a fogás kötelékek vannak (82). A hajó hosszvonalában kifeszített ágvitorlák a záró kötelek segélyével záródnak (3, 4, 5, 6, 18, 19, 20, 44, 45, 46). Megfelelőleg az árbocok nevéhez ezek a vitorlák a következő neveket viselik: elő-ágvitorla (M), fő-ágvitorla (E), és kereszt vagy tatágvitorla (A).

Forrás: Pallas Nagylexikon