Agyag

Az agyag viztartalmú aluminiumszilikát, mely a földpát vagy a földpátot tartalmazó kőzetekelmállásakor keletkezik. A víz és a levegő széndioxidjának oldó hatása alattkioldódik a földpátból a kálium- és nátriumszilikát és képződík azagyagszubsztáncia, melynek teoretikus képlete Al₂O₃2SiO₂+2H₂O.Ez megfelel százalékban: Aluminiumoxid (Al₂O₃) 39,56,Kovasav (SiO₂,) 46,50, Viz (H₂O) 13,94 összetételnek.

A természetbenelőforduló agyagnemek sohasem felelnek meg ennek a képletnek, mivel a mállásfolyama rendszerint még nincsen teljesen befejezve és az agyaghoz idegenanyagok is keverődnek. Az A.-t tehát az agyagszubsztáncia, az anyakőzet el nemmállott ásványrészei (földpát, quarc, csillám stb.) és idegen hozzá keverődöttanyagok keverékének tekinthetjük.

Ha az A.-t még akeletkezés helyén találjuk, kaolinnak (porcellánföld) mondjuk; de gyakoriabb azagyag másodlagos lelőhelyen,.amikor tisztasága szerint tűzálló A.- nak,fazekas-A.- nak, tégla-A.-nak stb. nevezzük el. A kaolin a természetbenelőforduló legtisztább agyag, mely csak az anyakőzet (gránit, pegmatit stb.) elnem mállott ásványaival (quarc, csillám stb.) van összekeverve. A nyers kaoliniszapolása által nyerjük a tiszta kaolint, fehér lisztszerű, tűzálló testet,mely vízzel gyúrható, képlékeny tömeggé válik. Híres tiszta kaolin a zettlitzi,a szászországi és az angol (china clay) stb. Hazánkban gránitból származó, akülföldi kaolinhoz hasonló kaolint mindeddig nem is találtak. A magyarországiporcellánföldek riolitból keletkeztek s rendszerint a riolit között másodlagoslelőhelyen fordulnak elő és fizikai sajátságaikban eltérnek a valódikaolinoktól. A n.-mihályi, kovászói, radványi porcellánföld p. kövérebb mint avalódi kaolin; a dubrinicsi, beregszászi, párvai föld pedig igen sovány, mertsok quarc és nem mállott földpát van benne. Kaolinok összetétele:

A kaolintporcellán- és kőedény-gyártásra, továbbá festékül és a papirgyártásnáltöltőanyagul is használják. A földpátos kőzetek elmállása által keletkezettagyag nagyobb részét elhordta a víz és más helyen iszapalakban újból lerakta.Ez alkalommal rendszerint idegen ásványrészek, úgy mint homok, mészkő, vasoxidstb., továbbá állati (csiga) és növényi anyagok is keverődtek az A.- hoz,amitől durvább lett és feldolgozásra alkalmatlanabb. Tisztasága szerintmegkülönböztetünk: tűzálló agyagot (képlékeny agyagot, plastischer Thon, terrede pipe). Ez tiszta; másodlagos lelőhelyen előforduló agyag, melynek kémiaiösszetétele közel áll a kaolinéhoz, mivel csak kevés idegen anyag (quarc,homok, vasoxid) keverődött hozzá. A tűzálló agyagok fehér-sárgás v.szűrke-barnás színűek. Ez utóbbi színe szerves anyagtól származik, mely azagyag minőségére befolyással nincsen. A tűzálló agyag kemény, zsíros, simatapintású, vízben nehezen ázik át, de igen képlékeny, kövér pépet képez. Égetvea tűzálló A. fehér színű v. világos sárga színű. A kőedénygyártásra és tűzáltóáruk készítésére használják. Kőanyag.-A. (Steinzeugthon). Ez másodrendü tűzállóA., melyben finom quarcliszt és el nem mállott földpát van. Ez az A.fehérizzásnál kemény, kagylós törésű, kőszerű tömeggé zsugorodik össze.Kőanyagáruk, u. m. kőanyagcsövek, kőkorsók és kancsók, ásványvízpalackok stb.gyártására használják. Fazekas-A. Ez már nagyobb mennyiségű finom homokot ésrendesen vasoxidot is tartalmaz, de eléggé képlékeny, hogy edényeket lehessenbelőle korongozni. Közönséges A. (tégla-A.). Ez sok és durvább homokot, továbbávasoxidot is tartalmaz és gyakran mész is van benne. Ha a mész több százalékottesz ki, akkor márgás A.- nak mondják és ha 20%- nál több, agyagos márgának. Azagyagos márgát a mesterséges cement gyártására is használják, továbbá trágyánakis. Pecsétföldnek v. bolusnak finomabb agyagnemeket neveznek, melyeket festékülhasználnak. Az okra vashidroxidos agyag, melyet iszapolva sárga festékülhasználnak. Égetésénél sötétebb vörösbarna színűvé lesz. A kallóföld(Walkererde), ez magnéziát tartalmazó A.- szerü, de nem képlékeny föld, mely nagymennyiségű zsiradékot szíhat fel. E sajátságánál fogva a posztó kallózására észsírfoltok kitisztítására használják. Timsó-A.-nak oly földet mondanak, melybensok pirit van. Az lly A. mállásakor kénsavas vas, illetve kénsavas aluminiumképződik.

Az A. mindengeologiai korszakban található, de leginkább az újabb képződményekben. Arégiebbekben inkább csak az A.- pala fordul elő. Rendszerint a régibbképződmények tűzállóbbak és tisztábbak, mint az újabbkori lerakódások.

Az A.alkalmazhatóságára káros befolyással van a quarc, ha durvább szemcsék v. kavicsalakjábán van jelen. A quarc égetéskor terjeszkedik és lazítja az A.-tárgyatsőt: szét is repesztheti. Károsak a mészkődarabok v. márgacsomók. A mészkő atárgyak égetésekor égetett mésszé válik, mely későbben a tárgyak (pl. tégla)alkalmazásakor vizet vesz fel, terjeszkedik és széttöri a kész árut. Éppen úgyhatnak az agyagban előforduló csigák és gipszkristályok. A pirit, mely az A.égetésekor az edénymázra káros, kéndioxidot fejleszt és vasoxiddá alakul át. Ezkülönösen a fehér agyagtárgyakban lesz láthatóvá mint fekete pont.

Az A. fizikai tulajdonságai: Az A. legfontosabb tulajdonsága aképlékenység. Ez azon alapszik, hogy az A. rendkívül finom, gömbölydedrészecskéinek vonzóereje még akkor is hat egymásra, ha közéjük víz hatol be.ilyen nedves állapotban az egymáson könnyen elcsúszó agyagrészecskék mindennyomásnak engednek. Az A. tehát könnyen idomítható és a nyert alakot meg istartja; Minél tisztább az A., annál több vizet vehet fel és mégis összetartómarad (kövér agyag), holott a tisztátlan, homokos A. kevesebb vizet vehet felés kevésbbé gyúrható (sovány agyag). Szárításkor az A. térfogata abban azarányban, amint a víz elpárolog, kisebbedik, egész addig míg az A.-részecskékegymást újból érintik. Ha gyorsan történik a szárítás, akkor megrepedezik azA., mivel a felülete előbb összehúzódik, mint a víz belsejéből kiszivároghat.Azért az A.-tárgyakat lassan kell szárítani. Kövér A. könnyebben reped, mint asovány. Azért az A.-ot a feldolgozásnál rendszerint mesterségesen soványítják,p. homokkal, quarcliszttel, chamotte-tal stb., vagy sovány A.-ot kövérrelkevernek össze. Száraz A. a felhevítéskor kémiailag kötött vizét bocsátja el.Az A.-ot lassan és fokozatosan kell felhevíteni, hogy a vízgőz lassantávozhassék el mert különben a tárgy belsejében fejlődő vízgőz az A.-otszétvetheti. Égetés alkalmakor az A. térfogata megint kisebb lesz, azért azA.-tárgyakat annyival nagyobbra formázzák, amennyivel ez szárítás és égetésalkalmakor összehúzódik. Az A. égetéskor képlékenységét elveszíti és többévízben nem ázik fel. Az alkalmazott hőfok szerint az égetett A. eleintelikacsos, magas hőfoknál pedig kemény, kagylóstörésü és nem likacsos tömeggézsugorodik össze; nem tűzálló A. pedig meg is olvad. Égetéskor ki is ég belőlea szerves anyag, miközben az A. színe megváltozik. Vastól mentes A. fehérmarad, vashidroxid-tartalmu pedig sárga-vörössé lesz és igen magas hőfoknál megis szürkül. A meszes, vasas A. vörös szine erős égetéskor világos-sárgára válik,p. a kőbányai meszes tégla-agyag gyönge égetéskor vörös színűvé, erős tűzbensárgás színűvé lesz. A meszes tégla sárga szine tehát jó égetésre vall.

Az A.tűzállósága függ az aluminiumoxid és a kovasav közti viszonytól s ennekviszonyától az u. n. olvadó anyagokhoz (vasoxidul, kalciumoxid, magnéziumoxid).Az A. annál tűzállóbb, minél több benne az aluminiumoxid és minél kevesebb azolvadó anyagoknak összege. Ha az aluminiumoxid-kovasav viszonyát az olvadóanyag viszonyával osztjuk, a nyert hányados annál nagyobb lesz, minél tűzállóbbaz A. Ez az u. n. Bischof-féle tűzállósági tényező (Feuerfestigkeitsquocient),mely a legtűzállóbb anyagoknál 14 lehet. Bischof összehasonlítás céljából 7normál-A.-t fogadott el, mely sorozatban a legtűzállóbbnak 13,95, alegkönnyebben olvadónak -pedig 1,46 a tűzállósági tényezője. Jó A. hazánkbanbőven van, de mivel A.-bányáink nincsenek rendszeresen művelve, még igen sokatkülföldről hoznak be. Az utolsó években különben örvendetesen haladtA.-bányászatunk is. Hírneves tűzálló A.-ok elemzése:

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Timsógyártás