Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
agyagpala schist
agyagpala shale

Magyar Magyar Német Német
Agyagpala... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Agyagpala

(ásv.), kemény, kitünően palás,azaz vékony táblákra, lemezekre hasítható, üledékes kőzet. Igen finomanszemcsés elegye quarc-szemeknek, csillámlemezeknek és sok másféleásványszemeknek. Szürkés, fekete (szénrészecskéktől) vagy veres (vasoxidtól),ritkábban sárgás vagy zöldes színű. Külsőleg sokszor egy színűnek látszik ésgyakran kristályosnak. A mikroszkópos vizsgálat azonban azt derítette ki, hogyaz agyagpalában kétféle anyag van: törmelékanyag és kristályos anyag. Az elsőtulnyomó ugyan, de sok agyagpalában az utóbbi sem igen alárendelt. Atörmelék-anyag eredeti, azaz a vízlerakta iszapnak megkeményedett ásványtömege,a kristályos anyag pedig metamorf képződmény. A törmelék-anyag a quarc éscsillámon kivül kaolinos földpát, mészpát, steatit; a kristályos anyag ásványaimár kicsinységüknél fogva is nehezen határozhatók meg, de mint mikrolítok (v.400 szoros nagyításnál) felismerhetők, sárgás barna rutil tűcskék, (azúgynevezett agyagpalatűcskék), továbbá a palásság síkjával egyközösen elhelyezkedőamfibol, augit, turmalin és több csillámféle ásvány. Gyakori zárványai s pedigsokszor elég nagy tömegekben piritkristályok és pirit-konkréciók, quarc egészfészkek alakjában, v. hasadékokat betöltve, erekben, mészpát szintén erekbenvagy fészkekben, továbbá sok kövület. Az A. kémiai összetétele nagyon változó,de számos elemzés középes eredményeként a következő átlagos összetétel vehetőfel: kovasav 59%, timföld 20%, vasoxid és vasoxidul 7,4%, magnézia 2,80%, mész1,6%, káli 3,5%, nátron 1,1%, izzítási veszteség (víz és bitumenes szervesanyagok) 4%. Fajsulya 2,8-re is emelkedhetik. Keménysége különböző; csekélykeménységtől kezdve annyira növekedhetik, hogy némelyik az üveget ismegkarcolja. Igen sokféle A.-t szoktak megkülönböztetni, részint egyes tulajdonságok,részint egyes ritkább ásványelegyek szerint. Nevezetesebbek: fedőpala, házakfedésére kitünően alkalmas, palás, szürke, fekete vagy vörös; hazánkban Pozsonymellett a Mária-völgyben találják; Angliából valók a legjobbak; van továbbáCsehországban, a Rajnavölgyben (St. Goar), a Thüringi erdőben (Leehsten); aHarzban (Goslar) stb.; palatáblára és palavesszőkre az olyan finom, keményagyagpala alkalmatos, melynek egyrészt igen sima a felülete, másrészt pedigahol két palasíknak találkozik, vesszőkké hasítható; a legjobb ilyen palát aThüringiai erdőből (Sonneberg) bányászszák; fenőpala, sárgás vagy zöldesszürke, egészen egyöntetűnek látszó kovasavval átjárt agyagpala (Thürin giaKatzhütte), finom köszörükőnek használják, némelyiknek keménységét igen aprógránátkris tályok növelik; rajzpala (Thüringiai erdő Hasel bach); csomós ésfoltospala, köles nagyságú csomókkal vagy határozatlan foltokkal (PireneusokCseh Érchegység). Az agyagpalák gyakran változnak quarcpalákkal, mészkövekkel,homokkövekkel, grauwackeval s a legrégibb geologiai korszakokban találhatóklegtömegesebben. Szilurbeli, devonbeli és karbonbeli a legtöbb, csakkivételesen találni fiatalabb formációkban. Az agyagpalák míg egyrészrőlszedimentképződmények, tehát víz rakta le őket, másrészről kontakt, illetőlegmetamorf kőzetek, melyek képződésük után még különféle hatásoknak voltakalávetve. (L. Metamorfizmus és Kontakt-metamorfizmus.) Akárhány helyen igenszépen tanulmányozható az átmenet a nagyon kevéssé, egyáltalában nem kristályosagyagpalából e többé-kevésbbé kristályosba Legjobban kristályosak azugynevezett fillitek (l. o.), melyek rendesen régebbiek az agyagpalánál. Azagyagpala ott, ahol hegyeket, hegységeket alkot, rendesen kerek, kopottfelületű magaslatokat és hullámos fensíkokat képez; völgyei erősenszakadozottak, a hegyoldalak szikacsoportjai összevissza töredezettek és nagyonsok törmeléket szolgáltatnak, melyek e völgyekben nagy halmokba szoktakösszegyülni. Az A.-hoz hasonló, de vele nem azonos a nálánál puhább palásagyag, mely mintegy átmenet az agyagból az agyagpalába. Sokkal kevésbbékristályos mint az A. és csakis a legrégebbekben találni határozottabbkristályos anyagot, mig a fiatalabbakban az nagyon háttérbe szorul. Nyomásfolytán állhattak össze, keményedtek meg és váltak palássá, mig az agyagpalaképződésénél más tényezők is szerepelnek. Gyakran van bennük is pirit, továbbászferosziderit-gömbök és márgás mész. Különösen szénnel együtt szokottelőfordulni a különféle korszakokban, azért szénpalának is mondják; sokszortartalmaz kövületeket, nevezetesen növénylenyomatokat. Ha sok benne a szervesanyagok bomlása következtében a szénhidrogénvegyület, akkor érősen bitumenes ésneve bitumenes pala.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is