Ágybavizelés

(lat. enuresis nocturna) nemcsak a csecsemőkorban fordul elő, hanem nem ritkán még a II-ik fogzás idejében, sőt néha a serdülő korig tart. Az éjjeli ágybavizelés fiuknál s leányoknál egyaránt gyakori s pedig az álom első óráiban, v. reggel felé, néha csak egyszer, máskor többször jelentkezik éjjelenkint, néha azonban napokig, sőt hónapokig elmarad. Sok esetben kétes, vajjon a megszokás v. pedig kóros állapot-e az előidézője, mint p. a hólyag-izomzat zsongtalansága v. görcs, hólyagkő; máskor a reflex következménye p. veleszületett fitymaszükületnél, végbél-gilisztáknál, önfertőzésnél v. vulvitisnál. Az ágybavizelés ellen többé-kevésbbé sikerrel alkalmazzák a hólyag s végbél villamozását, vasat, sztrichnint; belladonnát, a hugycső bougierozását, lefekvés előtt kevés vízivását stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon