Ágyékkergeség
az állatgyógyászatban az az
alakja a kergeségnek (l. o.), midőn a hólyagféreg a gerinc-csatorna ágyék vagy
hátrészében fejlődve, növekedése arányában összenyomja a gerincvelő itt
elhelyezett részét. Az összenyomás folytán a test hátulsó részéhez menő mozgató
és az onnan jövő érző idegrostokban megszünik az ingerületvezető képesség,
minek következtében e rész mozgásában rendellenesség áll be, mely főleg abban
nyilvánul, hogy a beteg állat járás közben teste hátulsó részében ingadozik és
hátulsó lábait vontatva és széjjelterpesztve viszi előre. Ágyékát már gyönge
érintésre behorpasztja, sulyosabb esetekben pedig a bélsár és a vizelet ürítése
tekintetében is zavarok észlelhetők. A betegség leginkább birkákon, ritkábban
szarvasmarhákon észlelhető és a gerincvelő más természetü, gyuladás v. daganat
okozta összenyomása folytán beálló bántalmaktól alig különbözik. Felismerése
esetén a gerinccsatorna megnyitása és a hólyagféregnek ez úton való
eltávolítása volna az egyedül lehető gyógyító eljárás mely azonban a műtét igen
körülményes voltánál-fogva a gyakorlatban alig kivihető.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|