Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
ágyúbronz brass

Magyar Magyar Német Német
Ágyúbronz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ágyúbronz

Réz és ón ötvényéből, tehát bronzból öntött ágyúkat Európában legelőször a XIV. században használtak. Az Á. legyen kemény, szilárd és némi tekintetben szivós is, hogy a puskapor robbanó erejét és a golyó ütéseit kiállhassa. A tapasztalás szerint legjobb az az Á., amelyben 89-90 rész réz és 11-9 rész ón van. A legtöbb államban ezt az összetételt használják. Az Á-ot fával tüzelt lángalókban ömlesztik meg; a széntüzelés nem jó, mert a szén rendes kisérője a kén az égéstermékek révén az ötvénybe jut és megrontja. Először ömlesztik meg a rezet, azután teszik hozzá az előmelegített ónt, hogy az utóbbi el ne égjen; még így is az utóbbiból 2-3 %-kal többet kell venni, hogy a kivánt összetételü ötvény keletkezzék. Ha régi Á.-ot ujra öntenek, ezt friss rézzel és ónnal 88 1/2: 10: 1 1/2 arányban keverik. Az ömledéket öntés előtt farudakkal megkeverik, hogy a keletkező gázok a bronzban levő oxidokat kiüzzék. Öntés után 4-6% anyagveszteség mutatható ki. Az Uchatius vezérőrnagy által feltalált és az osztrák-magyar hadsereg ágyuihoz használt u. n. acélbronz sem egyéb, mint közönséges Á.; ezt úgy készítik, hogy a megöntött s azután kifúrt ágyu üregét valamivel nagyobb acéldugók átnyomásával fokozatosan kibővítik; ekkor a cső belseje igen kemény és szilárd lesz, külseje azonban a bronz rendes szívósságát megtartja. Tehát ennek az ötvénynek neve nem megfelelő, mert acél benne nincs, csak a megmunkálás következtében lesz a belseje acélkeménységüvé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is