Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ahrens... ----

Magyar Magyar Német Német
Ahrens... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ahrens

1. Henrik, németbölcsészeti és jogi iró, szül. 1808 jul. hó 14-én, megh. Lipcsében, 1874 aug. 3-án. Krause német filozofusnak követője s ennek iskolájában egy külön jogbölcsészeti irány megalapítója. A göttingai fölkelésben való részvétele miatt 1831-ben el kellett menekülni hazájából, Párisba ment, ahol nyilvános filozofiai előadásokat tartott, majd Brüsselbe tért, ahol 1834-ben az új brüsseli egyetemen a filozofia tanszékét nyerte meg. Itt írta meg Cours de droit naturel c. művét, mely több mint 20 kiadást ért és nyolc európai nyelvre lefordíttatott. 1848 tagja volt a frankfurti parlamentnek. 1850-ben a gráci egyetemen a jogi államtudományok tanára lett. 1860. a lipcsei egyetem hívta meg s ott terjesztette élte végéig nagy sikerrel Krause filozofiáját, melynek főképviselője volt. L. Chauffard: Essai critique sor les doctrines phil. sociales el religieuses de. A. Paris 1880. Magyarra fordította Magyar Ferenc Természetjog vagy jogfilozofia. Eger 1850. Átdolgozta Bihari Imre. A Természetjog kézikönyve. Budapest 1874.

2. A. Ludolf; filologus, szül. Helmstedtben 1809. jun. 6., megh. Hannoverben 1881 szept. 24-én. Göttingában Müller O. alatt tanult, ugyanott habilitálta magát. 1849-ben Hannoverben liceumi igazgató, 1879-ben kormánytanácsos lett. Főbb művei: De graecae linguae dialectis, Gött. 1839-1846; Bucolicorum graec. reliquiae, Lipcse, 1855-1859. Azonkivül több iskolakönyvet írt. Legujakban a következő műve jelent meg: Kleine Schriften. (L köt.: zur Sprachw issenschaft.) Kiadta Hoeberlin Crusius (Hannover 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is