Ahvasz

hajdan a persa király téli szállása, most nyomorult mezőváros 600 lakossal. Basra alatt, az egyesült Eufrát és Tigrisbe ömlő Karun keleti partján fekszik, 75 km.-rel délre Sustertől, a régi fővárostól, 49 m. magasan, sivár vidéken, magányosan, a régi A. város romjai mellett, amelyből még a palota és egy híd felismerhetők. Ezek a töredékek a folyó mentén 17 km. hosszú romhalomsort képeznek. A régi A. volt a hasonnevű tartomány fővárosa és a parthok utolsó királyának, IV. Artabannak Kr. u. 226-ig székvárosa. Az újpersa uralom alatt itt lépett fel Mani (l. a manicheusokat). A nesztoriánusok érseki székét az V. században Ahvaszról Gondisaporba helyezték át. Az arabok alatt virágzó kereskedőváros volt. A X. században fellázadt, de ismét bevétetett s azóta romlásnak indult. Mivel a Karun Ahvaszig hajózható s a rajta való hajózás az angolok kezében van, új virágzásnak néz elé a város, ha ugyan eltávolíthatják a Karunnak A. melletti vízesését.

Forrás: Pallas Nagylexikon