Aiguillon
(ejtsd: égiljon) Armand Vignerot
Duplessis Richelieu herceg, francia miniszter. Szül. 1720., megh. 1784.
Richelieu Armand Louis marquisnak (ki 1731-ben kapta az Aiguillon hercegi
rangot) volt a fia. A fiatal A. Olaszországban harcolt, 1756-ban pedig kineveztetett
Bretagne kormányzójává. Ez állásban annyi visszaélést követett el, s annyira
népszerűtlenné lett, hogy Choiseul visszahívta s mint sikkasztót vád alá
helyezte (1768). Dubarry asszony kieszközölte a pör visszavonását s A.-nak a
királyi lovas testőrség kapitányává kinevezését, mire A. csakhamar XV.Lajos
bizalmas cimboráinak egyike lett. Ekkor Dubarry asszonnyal szövetkezve Choiseul
megbuktatásán fáradozott, mire ez megújította a régi pört és azonfelül
méregkeverés és hamis tanuzás miatt is vádat emelt ellene. A dolog oly
feltűnést okozott, hogy a király a párisi parlament üléseire (mely a pört
tárgyalta) személyesen eljárt; de midőn az udvarra nézve kínos leleplezések
kerültek napfényre, Lajos király a pört beszüntette. Csakhogy a parlament nem
engedelmeskedett, miből oly botrány támadt, hogy Maupeou kancellár a
parlamentet 1771-ben feloszlatta, a király pedig az elbocsátott Choiseul
helyébe Aiguillon-t nevezté ki a külügy és hadügy miniszterének. Ezóta A.
kormányozta a francia állam hajóját Dubarry, Maupeou s du Terroy társaságában
Lajos haláláig (1774). A. kormányzása, melyet az «ancien régime» összes bűnei
mételyeztek, siettette a forradalom kitörését. XVI. Lajos Aiguillont azonnal
elbocsátotta s egyuttal az udvartól száműzte. Fia Armand, szül. 1750., tagja
volt a nemzetgyűlésnek és az elsők között mondott le nemesi előjogairól. Később
köztársasági tábornok lett, a rémuralom idején azonban külföldre menekült,
megh. Hamburgban, 1800 május 4.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|