Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ain... ----

Magyar Magyar Német Német
Ain... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ain

département délkeleti Franciaország északi részén. Az Ain folyó után kapta e nevet, északon Jura és Saône-et-Loire départementok, nyugaton Rhône és Saône-el-Loire, D-en Haute-Savoie, Savoie és Isére, K.-en Svájc határolja; nagysága 5798,97 km2, (1886) 364,408 lakossal, köztük 4744 idegen, s feloszlik 5 járásra; ezek: Belley, Bourg, Gex, Nantna és Trévoux 36 kantonnal és 453 községgel. Főváros Bourg. A département-t délről a Rhône s nyugatról a Saône határolják s a vasutak két egyenlő nagy, de igen különböző részre osztják. A keleti, mely a Rhône folyamvidékéhez tartozik, a Jura párhuzamos vonalai által az Alpesekhez csatlakozik, nem ereszkedik 300 m. alá, de a hegyeken 1500-tol 1700-ig emelkedik (Le Cret du Nu 1555 méter; Le Grand Cret d"eau 1624, Le Reculet 1720, Le Cret de la Neige 1723 méter), vannak rohanó hegyi vizektől öntözött, többnyire délre futó völgyei, szép vizesései, fenyves erdei, éppúgy termékeny szántó- és legelő-földei. A talaj szolgáltat vasat, építőanyagokat (kőbányák Villebois-nál), aszfaltot (Seysselnél) és Franciaország legjobb litograf köveit. A nyugati hullámos síkság 300 méter középmagassággal, a mely, mint a vizek futása mutatja, D-re és Ny-re egy kissé sülyed és a rajta keresztülfolyó Charlaronne, Veyle és Reyssouze által a Saône folyamvidékéhez tartozik. A síkság északi része (La Bresse), ahol a legtöbb mocsár ki van szárítva, gazdag aratásokat nyújt. A départartement lakóinak főfoglalkozása földművelés és állattenyésztés (1887: 17,920 ló, 249,800 szarvasmarha), melyek terményeit (főleg turót) Lyonba és Svájcba szállítják. Azonkívül jó gyümölcsöt és bort termelnek (tizéves átlagban évenként: 306,576 hl.; (1888): 157,732 hl., 1889: 118,152 hl.), melyek legjobb fajai a Belley vidékéről valók és a pont-d"aini fehér borok. Az időjárás nedves és hideg, a népség gyenge, míg az északi résznek egészséges levegője s erőteljes, termetes és munkás népe van. Az ipari tévékenység selyemtermesztésre, gyapjú- és pamutfonásra, szalmakalap-fonásra, fűrészmalmokra, bőrkészítésre, kőedénygyártásra, üveg és fakészítményekre stb. szorítkozik. A kereskedés főleg vágásra való marhát, merinojühokat, lovakat, túrót, fát, kendert, téglát, fazekasmunkákat stb. szállít ki. A közlekedést a Rhône, Saône, továbbá (1886: 472,8 km. hosszu) vasúti hálózat és (1888) 152 km. hosszú országút közvetíti.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is