(ejtsd: ex), 1. 129 hektár
nagyságú sziget a franc. tengerparton a Viscayai-öbölben a Charente torkolata
és Oléron sziget közt világító toronnyal s 280 halász lakossal, biztos
kikötővel. 1707 előtt földnyelv kötötte össze a francia parttal. 1809-ben az
angolok itt a franciák négy sorhajóját szétverték; maga Napoleon is itt
szolgáltatta ki magát 1815-ben az angoloknak. 2. Kerület a franciaországi Bouches-du-Rhône-département-ban
2141,79 km2-nyi kiterjedéssel s (1866) 105,859 lakossal, 59
községben; feloszlik 10 kantonra. 3. Fővárosa A. kerületnek s a régi
Provencenak, termékeny síkságon, Marseilletől északra érseki székhely sok szép
régi és új épülettel és templommal. A várost egy főút, a gyönyörű Cours két
részre osztja; (1886) 19,449 lakossal. Van teól., jogi és bölcsészeti
fakultása, tudom. akadémiája (1100 óta), liceuma, könyvtára (170,000 kötet,
1190 kézirat), művészeti és ipariskolája, három remek szökőkutja stb. A
régiségtárban őrzik az Entremontnál talált legrégibb gall domborműveket és sok
római és keresztény emléket az első századokból. A város nevezetesebb épületei
a régi St. Sauveur székesegyház a XI. századból, az 1231-i gót szt. János-templom
a provencei grófoknak 1828-ban megújított sírjaival, az 1831-ben befejezett
igazságügyi palota, a városháza. A. a provencei olajkészítés központja;
azonkívül van károm-nyomdája, olajprései, kalapgyára (2000 munkással),
tésztagyára; kereskedik olajjal, borral, gabonával, liszttel, barommal, sóval,
gyapjúval és mandulával, csemegékkel stb. Hőforrásai (35° C.) tiszták és
átlátszók, csaknem teljesen szagtalanok, de kissé kesernyések. A hír, hogy a
haj szépségét tartóssá teszik, különösen sok hölgyet csábít oda. A.-t. Kr. e.
123-ban alapította Caius Sextius Calvinus prokonzul s ásványforrásai miatt
Aquae Sextiae, majd Colonia Julla Aquensis Augusta nevet nyert. Az A. és Arles
közti síkon verte meg Marius Kr. e. 102-ben a teutonokat és ambronokat. 4.
Kanton a francia Savoie départ. Chambéry kerületében 108,77 km2-nyi
kiterjedéssel, 14 községgel s 14,433 lak. 5. A.-les Bains, a kanton fővárosa 12
km.-nyire északra Chambéry-től 32 m. magasban egy széles völgyben vasút
mellett, (1886) 3341 lakossal. Már a római császárok idejében keresett fürdő
volt Aguae Gratianae vagy A. Domitianae néven. A számos ókori maradvány között
van Campanus íve, melyet L. Pompeius Campanu: épített a III. v. IV. században
családja síremlékéül és egy jón Diana-templom romjai. Városházán nevezetes
múzeuma s könyvtára van. A múzeumban főként a tengerből kihalászott régiségeket
őrzik. A város keleti részén vannak A. kénes forrásai. A két forrás naponként
45,000 hl. vizet ad, melyet csúzbántalmak s bőrbetegségek ellen használnak jól
berendezett fürdőhelyiségekben. Fürdővendégeinek száma évenként meghaladja a
tízezeret. A fürdőházat III. Viktor Amadeus 1879-83 építtette; újraépítették s
megbővítették 1857-70-ben. A várostól két km. fekvő Marlisz faluban hatásos
alkali források vannak, melyek ként, jódot, bromot tartalmaznak s mintegy
negyven év óta gyógycélokra nevezetes sikerrel használtatnak.
Forrás: Pallas Nagylexikon